Az Európai Unió Bírósága szerint a tachográf-szabályok megsértése bizonyos esetekben és feltételek mellett nem szankcionálható a tagállami határokon átnyúlóan. A testület egy német állampolgárságú járművezető ellen Franciaországban lefolytatott büntetőeljárással kapcsolatban hirdetett ítéletet.
A törvényi feltételek megvalósulása esetén a munkáltató személyében a változás akkor is bekövetkezik, ha az átvevő munkáltató a tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget – a Kúria eseti döntése.
Az alábbi cikk az Európai Unió Bíróságának ítéletét elemzi, mely a Reiner Grafe, Jürgen Pohle kontra Südbrandenburger Nahverkehrs GmbH, OSL Bus GmbH-ügyben[1] született, és a közbeszerzési eljárás utáni vállalkozás-átruházást és az azzal érintett munkavállalói érdekeket veszi górcső alá.
Munkajogi igények tekintetében az elévülés megszakadására a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni. Az igényt keletkeztető kötelem nem a munkaszerződés megkötése vagy módosítása, hanem a munkaviszonyból eredő követelés esedékessége – a Kúria eseti döntése.
Részletesen ismertetjük a versenytilalmi megállapodás szabályozását, az egyszerűsített foglalkoztatás és a versenytilalmi megállapodás viszonyát, és bemutatunk egy fontos jogesetet is.
Írásunkban a termékexport szabályait, érdekességeit mutatjuk be, utalva a Közösségen belüli adómentes értékesítés szabályaira is. Bemutatunk egy érdekes jogesetet is.
Amikor egy ingatlant értékesítenek, látszólag egyértelmű, hogy beépített ingatlan vagy építési telek az adásvétel tárgya. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a rendelkezésünkre álló adatok ellentmondanak egymásnak. Sorozatunk záró részében a Kúria ítélkezési gyakorlatáról lesz szó.
Végelszámolás kapcsán számos kérdés felmerülhet, ilyen például a tagi kölcsön rendezésének esete. A következőkben a témát érintő gyakori kérdést, és az ehhez kapcsolódó Kúriai döntést mutatunk be.
Amikor egy ingatlant értékesítenek, látszólag egyértelmű, hogy beépített ingatlan vagy építési telek az adásvétel tárgya. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a rendelkezésünkre álló adatok ellentmondanak egymásnak, például a tulajdoni lapon még lakóingatlan szerepel, a valóságban azonban a telken álló épületet már elbontották.
A készletek olyan eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják, azaz egy éven belül felhasználják, eladják vagy átalakítják őket. Érdekes jogesetet ismertetünk.
A szociális hozzájárulási adóból adókedvezmény vehető igénybe a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak, a munkaerőpiacra lépők, a három vagy több gyermeket nevelő nők, a megváltozott munkaképességű munkavállalók, valamint a közfoglalkoztatott személyek, továbbá a kutatók foglalkoztatása után. Bemutatunk egy érdekes jogesetet is.
Az a 40 órát el nem érő időszak, melyre nem osztották be a munkavállalót munkavégzésre, nem tekinthető heti pihenőidőnek, mivel nem alkalmas a heti regenerálódáshoz szükséges időtartam funkcióját betölteni. Heti pihenőidőnek csupán a heti 40 órát elérő vagy ezt meghaladó időtartam minősül, így a munkaidőkeret átlagában is csak a 48 órát egybefüggően kitevő időtartam vehető figyelembe – a Kúria eseti döntése.
Ismertetjük az öregségi nyugdíj megállapításának szabályait, és elmondjuk, mi történik, ha valakinek nyugdíjjárulék-tartozása van.
A kiegészítő szolgáltatások meglétét mindig az adott szolgáltatás jellegéhez viszonyítva kell elbírálni. A büfékocsi előtti helyben fogyasztás adójogi megítéléséről szól a következő, érdekes jogeset.
A felszámolás olyan eljárás, melynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszűnése során a hitelezők jogszabályban előírt módon kielégítést nyerjenek. Felszámolási eljárás csak fizetésképtelen adós ellen indítható. Érdekes jogesetet ismertetünk.
Cikkünkben az Európai Bíróság 2022-ben a magyar vonatkozású ügyekben hozott döntéseit ismertetjük. Mint ez az adózási témában lenni szokott; az előzetes döntéshozatali eljárásra az EU Bíróság elé kerülő ügyek döntő többsége, így a részletezett ügyek is, a hozzáadottérték-adót érintik.
A munkáltató az őt terhelő bizonyítási kötelezettség folytán akkor sem zárható el annak bizonyításától, hogy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta, ha a balesetnek nem volt szemtanúja. A bíróság a szükséges különleges szakértelem hiányában nem dönthet a munkáltató kárfelelősség alóli mentesüléséről – a Kúria eseti döntése.
Egy friss bírósági ítéletben megállapításra került, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként járó kártérítés összegének számításánál figyelembe kell venni, ha a munkáltató sikeresen bizonyítja azt, hogy a károsult munkavállaló a munkaviszonya jogellenes megszüntetését követően nem tett eleget az adott helyzetben elvárható kárenyhítési kötelezettségének. Az alábbi cikkben az ügy részleteit ismertetjük.
A munkáltató kártérítési felelőssége akkor áll fenn, ha a munkavállaló bizonyítja a munkaviszony fennállását, a kárát, továbbá a kárnak a munkaviszonnyal való okozati összefüggését – a Kúria eseti döntése.
A mulasztási bírságok sokfélék, de vannak közös szabályaik. Ilyen a bírság kiszabásakor alkalmazandó mérlegelés, vagy különféle adózók esetében irányadó kedvezőbb, vagy hátrányosabb rendelkezések alkalmazása megbízható, vagy kockázatos adózók esetében. Érdekes jogesetet mutatunk be.
