Végelszámolás és a tagi kölcsön viszonya
Végelszámolás kapcsán számos kérdés felmerülhet, ilyen például a tagi kölcsön rendezésének esete. A következőkben a témát érintő gyakori kérdést, és az ehhez kapcsolódó Kúriai döntést mutatunk be.
Bejegyzések jogeset címkével
Beépített ingatlan vagy építési telek? (III. rész)
Amikor egy ingatlant értékesítenek, látszólag egyértelmű, hogy beépített ingatlan vagy építési telek az adásvétel tárgya. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a rendelkezésünkre álló adatok ellentmondanak egymásnak, például a tulajdoni lapon még lakóingatlan szerepel, a valóságban azonban a telken álló épületet már elbontották.
Vállalkozásból kivont készlet
A készletek olyan eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják, azaz egy éven belül felhasználják, eladják vagy átalakítják őket. Érdekes jogesetet ismertetünk.
A munkaerőpiacra lépők után járó szochó-kedvezmény
A szociális hozzájárulási adóból adókedvezmény vehető igénybe a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak, a munkaerőpiacra lépők, a három vagy több gyermeket nevelő nők, a megváltozott munkaképességű munkavállalók, valamint a közfoglalkoztatott személyek, továbbá a kutatók foglalkoztatása után. Bemutatunk egy érdekes jogesetet is.
Heti pihenőidő
Az a 40 órát el nem érő időszak, melyre nem osztották be a munkavállalót munkavégzésre, nem tekinthető heti pihenőidőnek, mivel nem alkalmas a heti regenerálódáshoz szükséges időtartam funkcióját betölteni. Heti pihenőidőnek csupán a heti 40 órát elérő vagy ezt meghaladó időtartam minősül, így a munkaidőkeret átlagában is csak a 48 órát egybefüggően kitevő időtartam vehető figyelembe – a Kúria eseti döntése.
Nyugdíj és járuléktartozás
Ismertetjük az öregségi nyugdíj megállapításának szabályait, és elmondjuk, mi történik, ha valakinek nyugdíjjárulék-tartozása van.
Kiegészítő szolgáltatások dilemmája az áfában
A kiegészítő szolgáltatások meglétét mindig az adott szolgáltatás jellegéhez viszonyítva kell elbírálni. A büfékocsi előtti helyben fogyasztás adójogi megítéléséről szól a következő, érdekes jogeset.
Felszámolási eljárás: ügyvezető felelőssége és a számvitel
A felszámolás olyan eljárás, melynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszűnése során a hitelezők jogszabályban előírt módon kielégítést nyerjenek. Felszámolási eljárás csak fizetésképtelen adós ellen indítható. Érdekes jogesetet ismertetünk.
2022-es magyar vonatkozású ügyek az EU Bírósága előtt; ismét napirenden a WebMindLicences-ügyben hozott döntés?
Cikkünkben az Európai Bíróság 2022-ben a magyar vonatkozású ügyekben hozott döntéseit ismertetjük. Mint ez az adózási témában lenni szokott; az előzetes döntéshozatali eljárásra az EU Bíróság elé kerülő ügyek döntő többsége, így a részletezett ügyek is, a hozzáadottérték-adót érintik.
A munkáltató felelőssége a bekövetkezett kárért
A munkáltató az őt terhelő bizonyítási kötelezettség folytán akkor sem zárható el annak bizonyításától, hogy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta, ha a balesetnek nem volt szemtanúja. A bíróság a szükséges különleges szakértelem hiányában nem dönthet a munkáltató kárfelelősség alóli mentesüléséről – a Kúria eseti döntése.
A munkaviszony jogellenes megszüntetése és a munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége
Egy friss bírósági ítéletben megállapításra került, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként járó kártérítés összegének számításánál figyelembe kell venni, ha a munkáltató sikeresen bizonyítja azt, hogy a károsult munkavállaló a munkaviszonya jogellenes megszüntetését követően nem tett eleget az adott helyzetben elvárható kárenyhítési kötelezettségének. Az alábbi cikkben az ügy részleteit ismertetjük.
A munkáltató kártérítési felelőssége
A munkáltató kártérítési felelőssége akkor áll fenn, ha a munkavállaló bizonyítja a munkaviszony fennállását, a kárát, továbbá a kárnak a munkaviszonnyal való okozati összefüggését – a Kúria eseti döntése.
Ellenőrzési határidők és a mulasztási bírság kapcsolata
A mulasztási bírságok sokfélék, de vannak közös szabályaik. Ilyen a bírság kiszabásakor alkalmazandó mérlegelés, vagy különféle adózók esetében irányadó kedvezőbb, vagy hátrányosabb rendelkezések alkalmazása megbízható, vagy kockázatos adózók esetében. Érdekes jogesetet mutatunk be.
A munkavállaló nyugdíjas státusza önmagában megalapozza az indokolás nélküli munkáltatói felmondás lehetőségét
Egy friss bírósági ítéletben megállapításra került, hogy a munkavállaló nyugdíjas státusza önmagában megalapozza az indokolás nélküli munkáltatói felmondás lehetőségét függetlenül attól, hogy ahhoz a munkáltatónak milyen érdeke fűződik. Az alábbi cikkben az ügy részleteit ismertetjük.
Adólevonási jog és a szervezeti összefonódás kapcsolata
Most egy jogesetet mutatunk be, amelyben az adóhatóság nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt megtagadta az adózó adólevonási jogát.
Költségfeljegyzési jog a felszámolási eljárásban
A felszámolási eljárásban a bíróság által engedélyezett költségfeljegyzési jog nem terjed ki az elsőfokú eljárás illetékére, a fellebbezés illetékére azonban igen – a Kúria eseti döntése.
Szabályozott szakszervezeti képviseleti jogosultság
A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet az, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik. Ennek azon feltétele, hogy az alapszabály szerint a munkáltatónál képviseletre jogosultság szabályozott legyen, egyaránt vonatkozik a munkáltatónál működő szakszervezeti szervre, illetve a szakszervezet munkáltatónál munkaviszonyban álló tisztségviselőjére is – a Kúria eseti döntése.
Kata-alany és a táppénz viszonya
Ismertetjük a kata és a táppénz viszonyát érintő szabályozást és bemutatunk egy érdekes jogesetet.
EUB: Joghatóság nem teljesített munkaszerződés esetén
A szerző alábbi cikkében az Európai Unió Bíróságának a B. U. kontra Markt24 GmbH-ügyben[1] született ítéletét elemzi, melynek tárgya: a munkaszerződés teljesítési helye, avagy a joghatóság megállapítása nem teljesített, egyedi munkaszerződés esetében.
Költségfeljegyzési jog a felszámolási eljárásban
A felszámolási eljárásban a bíróság által engedélyezett költségfeljegyzési jog nem terjed ki az elsőfokú eljárás illetékére, a fellebbezés illetékére azonban igen – a Kúria eseti döntése.