2020-ban 9 százalék körüli volt az államháztartási hiány, nagyobb részben e magas hiány miatt jelentősen, nagyjából hétezer milliárd forinttal nőtt a magyar államadósság, a korábbi évnél magasabb áfa-, szja és taobevételek mellett.
A központi alrendszer adó- és járulékbevétele az MNB szerint némileg elmaradhat a költségvetési törvény tervezetében szereplő összegtől. Az eltérés összességében 257 milliárd forint, de a jegybanki szakértők szerint nem veszélyezteti a jövő évi hiánycélt.
Miközben közel 60 különböző adó és járulék van Magyarországon, ezek közül mindösszesen három biztosítja az összes adóbevétel háromnegyedét. Jövőre a legnagyobb összeg a társadalombiztosítási járulékokból származik, második helyen az általános forgalmi adó, a dobogó harmadik fokán pedig a személyi jövedelemadó áll.
A képviselők 127 igen szavazattal, 58 nem ellenében hagyták jóvá az indítványt, amelyben a kormány 4 százalékos gazdasági növekedéssel, 1 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal, a GDP-arányos államadósság további, év végére 67 százalékra mérséklődésével, valamint 2,8 százalékos inflációval tervez.
Jövőre közel 40 százalékkal több bevételt vár a kormány a népegészségügyi termékadóból, ami szakértők szerint csak adóemeléssel biztosítható. Az egészségre káros termékek fogyasztásának megadóztatása eközben egyre gyakoribb az egész világon.
Van lehetőség további adócsökkentő intézkedésekre – jelentette ki Domokos Lászlóa z Országgyűlésben, a költségvetési törvényjavaslat általános vitájában, aki szerint elsősorban a munkát terhelő kulcsok mérséklése a kézenfekvő.
A képviselők három nap alatt akár több mint 30 órában tárgyalhatnak a kormány javaslatáról.
Nemcsak idén, hanem jövőre is csökkenhet a szociális hozzájárulási adó kulcsa – legalábbis ezt ígéri a költségvetési törvényjavaslat indoklása.
2020-as költségvetési törvényjavaslatban a kormány 4 százalékos gazdasági növekedéssel, 1 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal, a GDP-arányos államadósság további csökkenésével – év végére 66,7 százalékra -, valamint 2,8 százalékos inflációval számol. A családok támogatására 1261 milliárddal, a nyugdíjakra 840 milliárddal több jut – ismertette Varga Mihály pénzügyminiszter kedden a parlamentben, mielőtt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átnyújtotta a törvény tervezetét.
