Jogeset a háromszögügyletek uniós értelmezéséről (2. rész)
A sima hárömszögügyletként induló luxusautó-beszerzés váratlan fordulatot vesz.
A sima hárömszögügyletként induló luxusautó-beszerzés váratlan fordulatot vesz.
A közösségen belüli termékértékesítések teljesítési helyét ügylettípusonként kell meghatározni, ezek közül ebben a cikkben a „sima”, azaz nem láncértékesítés keretében megvalósuló, fuvarozással érintett termékértékesítés legfontosabb szabályait ismertetjük.
Június hónapban a NAV kiemelten ellenőrzi a székhelyszolgáltatókat. A munkahelyi, üzemi étkeztetést 27 % áfa terheli.
Abban az esetben, ha az áru kiszállítást nem a fuvarozó teljesíti, hanem maga a vevő, akkor a CMR-ek hiányos tartalma nem olyan súlyú, amely a közösségi termékértékesítés feltételeinek teljesülését kizárná. Jogeset.
A közösségen belüli termékértékesítésről kiállított számlában az áruk ellenértéke, mint adóalap nem változik azért, mert a felperes adózó nem igazolja a termékek más tagállamba történt kiszállítását. A szerződő felek által a számlán megállapított 0%-os áfa helyett az adózó, mivel az értékesítése nem adómentes, adófizetésre köteles, amelyet a változatlan mértékű adóalap alapulvételével, a belföldi termékértékesítés adómértékével kell meghatározni. Jogeset.
2020. január 1-től a gyorsintézkedések egyikeként szabályozásra került az EU-tagállamokban a termékek egyik tagállamból másik tagállamba történő kiszállításának igazolására alkalmas dokumentumok köre. A felsorolt dokumentumok megléte esetén az adóhatóságnak vélelmeznie kell a kiszállítás tényét. A vélelem azonban megdönthető.
A közösségen belüli értékesítések nagy előnye, hogy adóalany vevő esetében a vevő az áfa fizetésre kötelezett, az eladónak így nem keletkezik áfa fizetési kötelezettsége, a vevőnek pedig nem kell áfával növelt ellenértéket fizetnie az eladónak. Ugyanakkor, hiába közösségen belüli az értékesítés, ha valamely feltétel teljesítésének hiánya miatt mégsem kezelhető az ügylet áfamentesen. A mentesség feltételeinek ismerete és betartása tehát kulcsfontosságú mindkét fél számára.
A Közösségen belüli termékértékesítésről kiállított számlában az áruk ellenértéke, mint adóalap nem változik azért, mert a felperes adózó nem igazolja a termékek más tagállamba történt kiszállítását. A szerződő felek által a számlán megállapított 0%-os áfa helyett az adózó, mivel az értékesítése nem adómentes, adófizetésre köteles, amelyet a változatlan mértékű adóalap alapulvételével, a belföldi termékértékesítés adómértékével kell meghatározni. Jogeset.
A termék más tagállamba történő kiszállítása igazolásának módjaként, a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a Nemzeti Adó-és Vámhivatal honlapján tájékoztató került közzétételre 2013-ban. Ez valójában iránymutatásként szolgált adózók részére több éven keresztül. Idei évtől a mentesség alkalmazása tekintetében változtatást eszközölt a jogalkotó.
Az adómentes értékesítés feltételei az EU-n belül egységessé válnak, megkönnyítve ezzel mind a társaságok, mind az adóhatóságok számára az ügyletek egységes megítélését. Az értékesített termékek más EU tagállamba kifuvarozásának bizonyításához is egységes okmányelvárások kapcsolódnak 2020-tól.
Vevői készlet abban az esetben merülhet fel, ha egy közösségi tagállami társaság tagállamának országából Magyarországra történő értékesítése okán nem kíván Magyarországon adóalanyként bejelentkezni, és erre a belföldi jogszabályok meghatározott feltételek fennállása esetén törvényi lehetőséget biztosítanak.
Az áfatörvény 3. § a) pontja szerint azok az adóalanyok, akik adókötelezettségüknek az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint tesznek eleget, nem lesznek az áfa alanyai. Ez azonban nem ilyen egyszerű, hiszen ha az Eva törvény mégis arról rendelkezik, hogy adott ügylet vonatkozásában alkalmazni kell az Áfa törvényt, akkor számos értelmezésre szoruló helyzettel találkozhatunk a mindennapokban. Ezek közül néhánnyal foglalkozunk a következő cikkekben.