A Kúria döntése a közbeszerzés jogtalan mellőzésével összefüggésben tartalmaz fontos megállapításokat, így azt is rögzíti, hogy főszabály szerint az ajánlatkérőként meghatározott szervezetnek közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia, ellenkező esetben e szervezetnek kell bizonyítania, hogy a szolgáltatás megrendelésekor jogszerűen mellőzte a Kbt. szabályainak alkalmazását.
A Niveus Consulting Group a NAV elmúlt 3 évének aktivitását vizsgálta meg. Az adatokból kiolvasható, hogy 2020-2022 között fokozatosan egyre több adót szedtek be, a legtöbbet vizsgált adónem minden egyes évben az ÁFA, valamint megállapították azt, hogy az adóhatóság és az adózók közül az utóbbiak fordulnak leginkább a Kúriához fellebbvitelezés miatt.
Az irányadó anyagi és eljárásjogi rendelkezések alapján a munkáltató érdekében áll a szabadság kiadásának, illetve pénzbeli megváltásának bizonyítása, ezért a bizonyítás sikertelenségének következményeit viselni köteles – a Kúria eseti döntése.
A Kúria megtiltotta a XVIII. kerületi légiutas-adó alkalmazását – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala. Azt írták: a fővárosi kormányhivatal kezdeményezésére a Kúria a végleges döntésének meghozataláig, azonnali jogvédelem keretében megtiltotta a XVIII. kerületi önkormányzat által kivetett légiutas-adó alkalmazását.
Kúria egyik nemrégiben hozott ítéletével kapcsolatban közlünk gyakorlati példát arra, hogy a joghatóság megállapítása szerint a NAV eljárása jogsértő volt egy transzferárazást érintő adóellenőrzés kapcsán.
A társasági határozat felülvizsgálatára irányuló per vagyonjogi per. Nincs helye a felülvizsgálat engedélyezésének a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására hivatkozva, ha a fél nem jelöli meg azokat a határozatokat, amelyek miatt a joggyakorlatot széttartónak tekinti, illetve a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére hivatkozva, ha a felvetett jogkérdés nem mutat túl az egyedi ügy keretein. – a Kúria eseti döntése.
A nehezen értelmezhető helyzetekből kialakuló jogvitákban sok esetben hosszú és bonyodalmas bizonyítási kérdés, hogy valójában hogyan történt a munkaviszony megszüntetése. Az eset egyedi körülményei, a felek valódi szándékait, nyilatkozatait feltáró magatartásuk rekonstruálása alapján lehet csak döntést hozni. Néhány fontos tudnivalót azonban már kikristályosított a bírói gyakorlat.
A munkáltató kártérítési felelőssége akkor áll fenn, ha a munkavállaló bizonyítja a munkaviszony fennállását, a kárát, továbbá a kárnak a munkaviszonnyal való okozati összefüggését – a Kúria eseti döntése.
Idén március 1-jétől a Kúria tehermentesítése érdekében visszaállítják a Fővárosi Ítélőtábla bevonását a közigazgatási ítélkezésbe, így a 2020. április 1. előttihez hasonló szervezeti-hatásköri struktúra áll vissza, amely a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei szerint magával hozhatja az adó- és más közigazgatási perek lefolyásának felgyorsulását.
A napokban az EU Bírósága újabb érdekes magyar vonatkozású ügyben hozott ítéletet. Az ítélet az Áfa törvény egy speciális területére irányul, a külföldiek áfa-visszaigénylési eljárására. Az ítélet indokolásában azonban olyan eljárásjogi területekre is hivatkozik a bíróság, mely a magyar vállalkozások számára is érdekes – írja az RSM Blog.
Az általános forgalmi adó tekintetében hosszú idők óta kiemelt terület az adókijátszás, csalás vizsgálata. A nemzeti hatóságoknak és bíróságoknak meg kell tagadniuk az adólevonási jog által biztosított előnyt, ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy e jogra csalárd módon vagy visszaélésszerűen hivatkoztak. E körülményeket mindig vizsgálni szükséges. A következőkben egy adózói tudattartalom témakörben született bírósági döntést mutatunk be.
Alaposan felbolygatta a határmenti kereskedelemet a NAV az utóbbi években végzett ellenőrzéseivel. A tét óriási: hazánk nem uniós határai mentén számos vállalkozás fő bevételi forrását jelentik azok az Unión kívüli országokban honos vevők, akik a vásárlásaikat a külföldi utast megillető áfa mentességre hivatkozással intézték.
A Kúria először döntött érdemben a behajthatatlan követelésekre jutó áfa visszatérítésével kapcsolatos ügyekben, így az ítélet több hasonló ügyben is utat mutat – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda közleményéből.
Érdemi felülbírálatra alkalmatlan az a jogerős ítélet, mely iratellenesen az adóhatósági határozatban szereplő tényállástól eltérő, az adóhatóság által nem állított tényállás alapján állapítja meg a határozat jogszerűtlenségét. A következőkben részletezünk egy érdekes esetet.
Sikeresnek nevezték a korrupcióellenes fellépést állami szervek vezetői a korrupcióellenes együttműködési megállapodás aláírásának kilencedik évfordulóján.
Egy társaságnak igen sok adózási szempontot kell szem előtt tartania. Különösen így van ez, ha még ágazat-specifikus körbe is tartozik az adott tevékenység, szolgáltatás. Ilyen például a távhő-szolgáltatás is. A számviteli szabályok, fogalmak, minősítések nemcsak adózók részéről, de olykor az adóhatóság részéről is számos kérdést felvethetnek, eltérő minősítést eredményezhetnek. Erre példa a következő Kúria által hozott ítélet is.
Az adóhatóság egyik kiemelt ellenőrzési területe a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteinek vizsgálata. Az utóbbi időben egyre többször találkozunk a témával. Az, hogy egy társaság milyen indok alapján kerül kiválasztásra, ellenőrzésre az adóhatóság által, többféle lehet. Kiemelt vizsgálati terület a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott módszerek vizsgálata, a piaci árhoz történő viszonyítása, a transzferár-nyilvántartási kötelezettség teljesítése, a társaságiadóalap-korrekciós kötelezettség teljesítése. A következőkben a témában született Kúria által hozott friss ítéletet mutatunk be.
A Közösségen belüli termékértékesítésről kiállított számlában az áruk ellenértéke, mint adóalap nem változik azért, mert a felperes adózó nem igazolja a termékek más tagállamba történt kiszállítását. A szerződő felek által a számlán megállapított 0%-os áfa helyett az adózó, mivel az értékesítése nem adómentes, adófizetésre köteles, amelyet a változatlan mértékű adóalap alapulvételével, a belföldi termékértékesítés adómértékével kell meghatározni. Jogeset.
A jutalék a teljesítménybér olyan speciális fajtája, amely csak abban az esetben jár, ha a munkáltató által e körben meghatározott valamennyi feltétel teljesül. Ha a munkáltató részteljesítés esetére nem rendelkezik arról, hogy ez esetben is fizet jutalékot, arra a munkavállaló alanyi jogon nem tarthat igényt – a Kúria eseti döntése.
A kapcsolt vállalkozások ügyletei, tranzakciói, az ügyletek minősítése, az egymás között alkalmazott árak vizsgálata, transzferár dokumentációs kötelezettség teljesítése az adóhatóság egyik kiemelt ellenőrzési területe. A továbbiakban egy érdekes Kúria döntést mutatunk be, melyből látszik, hogy már az ügyletek minősítése is alapvető fontosságú kérdés. A Kúriai döntés nem oly régen született.
