Bejegyzések Kúria címkével

2020. március 5. Cégvilág

A kft üzletrészének örököse az örökség megszerzésével nem válik automatikusan a társaság tagjává

A korlátolt felelősségű társaság üzletrészének örököse az örökség megszerzésével nem válik a társaság tagjává, hanem kérnie kell bejegyzését a tagjegyzékbe. Ha a társaságnak nincs ügyvezetője kérelmét a társaság tagjaihoz kell intéznie. A taggá válás egyik feltétele, hogy az örökös a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerje el – a Kúria eseti döntése.

AB: visszaható hatályú a közbeszerzési törvény új kizáró szabálya
2020. február 6. Cégvilág

AB: visszaható hatályú a közbeszerzési törvény új kizáró szabálya

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 197. § (7) bekezdésének „E törvénynek a Mód1. tv. által megállapított 62. § (1) bekezdés q) pontjának alkalmazásakor az e törvény hatálybalépését követően jogerőre emelkedett határozatokat akkor is figyelembe kell venni, ha a határozat a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben előírt rendelkezések megsértését állapítja meg.” szövegrésze alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A döntéshez különvéleményt csatolt Schanda Balázs, Szívós Mária és Varga Zs. András.

2020. január 27. Adó

Kúriai érdekességek: az adóminimalizálási cél

Az adózás vonatkozásában sokféle fogalommal találkozunk: adóelkerülés, adókijátszás, adótervezés, adóoptimalizálás, adóminimalizálás stb. Jogszabályok, törvények sokszor tartalmaznak bizonyos megnevezéseket, utalnak szavakra, azonban a pontos definíció meghatározása sokszor elmarad. Az, hogy a cselekményeknek lehet büntetőjogi konzekvenciája is, nem mellékes.

2020. január 8. Adó

A pult másik oldala – mi is legyen a borravalóval?

A borravaló a pincér számára jövedelem-kiegészítés, van annak ezer helye, míg az adóellenőr szemével nézve ok a bírságra. Persze ez utóbbi nem mindig „jön be” a revizoroknak. Mondjuk akkor nem, ha ezt a pénzt is szabályosan kezeli a cég.

2019. december 17. Munkaügyek

Munkabér visszatérítése a munkaviszony megszűnése esetén

Az Mt. 95. § (4) bekezdésének tényleges tartalmát megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít és a feleknek nem csak elszámolási kötelezettségük van (az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint), hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja. Ezért az a körülmény, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntették meg, még nem zárja ki az Mt. 95. § (1) bekezdése szerinti általános elszámolási szabály alkalmazását. Az elszámolásra a felek megállapodása az irányadó.

2019. december 14. Cégvilág

Rosszhiszemű engedményezés

A Ptk. alapján a követelések átruházására két lépcsőben kerülhet sor: a követelés átszállásához szükséges az engedményezésre vonatkozó kötelezettségvállalás és maga az engedményezés.

2019. december 10. Adó

Kúriai gyakorlat: magánszemélyeket érintő nemzetközi ügyletek

Egy belföldi illetőségű magánszemélyt korlátlan adókötelezettség terhel, ez azt jelenti, hogy mind a belföldi, mind a külföldi jövedelme Magyarországon adóköteles. Előfordul igen gyakran, hogy a magánszemélyek különböző országokban vállalnak munkát, más országokban tevékenykednek, vagy más országból szereznek jövedelmet. Nézni szükséges, hogy pontosan milyen jogcímról beszélünk a szerzés kapcsán, mert annak segítségével dönthető el, hogy az adott jövedelem a magánszemély illetősége vagy a forrás országában adóköteles-e. A következőkben bemutatunk egy Kúria döntést, mely megvilágítja, hogy a jövedelemszerzés jogcíme kapcsán miért fontos, hogy milyen jogszabályokat nézzünk, s azt is megvilágítja, hogy az adóhatóság ellenőrzése kapcsán adott esetben mit kell szem előtt tartani az adókötelezettség meghatározása során.

2019. október 17. Adó

Iparűzési adó: évtizedes gyakorlatot írt felül a Kúria

A Kúria közelmúltbeli döntései egy évtizedek óta bevett iparűzésiadó-kezelési gyakorlatot írtak felül. A magyar gazdaság számos szereplőjénél – például kiskereskedelem, autóipar, vendéglátás – is utólag többlet iparűzésiadó-fizetési kötelezettség keletkezhet.

2019. szeptember 24. Munkaügyek

Kúria: indokolt a munka törvénykönyve módosítása

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a munkavállalókat érintő versenytilalmi és tanulmányi szerződések vizsgálata után felvetette a munka törvénykönyve (Mt.) módosításának szükségességét – hangzott el a munkacsoport összefoglaló jelentéséről tartott háttérbeszélgetésen a Kúrián.

2019. július 25. Munkaügyek

A tanulmányi szerződés és versenytilalom a bírói gyakorlatban

Cikkünk első részében a tanulmányi szerződések tartalmával, a kizárt esetekkel, az írásba foglalás bírói gyakorlatával és a tanulmányi szerződés megszegésével foglalkoztunk, ma pedig a megszüntetésének gyakorlati kérdéseit és a Kúria joggyakorlat elemzéssel kapcsolatos következtetéseit ismertetjük.

2019. július 23. Munkaügyek

A tanulmányi szerződés bírói gyakorlata – I.rész

A Kúria által vizsgált ügyekben a munkáltatók és a munkavállalók közel azonos mértékben nyújtottak be keresetet. Viszontkereset két ügyben fordult elő. Az egyik ügyben a munkavállaló azért kért sérelemdíjat, mert a tanulmányi szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, hogy az túlzottan korlátozni fogja az életvitelét, a munkáltató azonban nem biztosított számára több kedvezményt.

2019. június 3. Számvitel

Ki nem fizetett követelések áfája – mit gondol a Kúria?

Számos tanulmány született a ki nem fizetett (behajthatatlan-vitatott) követelések áfa-kezelését illetően. A kérdés leegyszerűsítve az, hogy a visszakérhető-e a költségvetésből az áfa, amelyet egy korábbi számla kiállításakor fizetett meg az adózó, de a számlát a vevő nem fizette ki.

2019. április 21. Munkaügyek

Hogyan felel a munkáltató a munkahelyi balesetért?

A Munka Törvénykönyvének XIII. fejezete rendelkezik a munkáltatói kártérítésről. Cikkünkben a hatályos bírósági gyakorlaton keresztül ismertetjük a munkáltató kárfelelősségét üzemi baleset bekövetkezése esetén.

Fellélegezhet a NAV: mégsem semmisek határozatai a téves aláírás miatt
2019. február 12. Adó

Fellélegezhet a NAV: mégsem semmisek határozatai a téves aláírás miatt

Lassan már két éve tartja lázban az adóperes ügyvédeket és ügyfeleiket a Kúria azon gyakorlata, mely az adóhatósági határozatok kiadmányozási hibája miatt tömegesen nyilvánított semmisnek jogerős döntéseket. Mivel a jogszerűtlennek nyilvánított kiadmányozási rend a NAV belső szabályzatán alapult, a probléma rendszerszintűvé izmosodott, és többek között több száz adóellenőrzési megállapítás realizálhatóságát kérdőjelezte meg.

2019. január 25. Adó

A NAV mellé állt a Kúria

Megszületett a Kúria jogegységi határozata a hibásan kiadmányozott NAV-határozatok ügyében: a határozatok hibás aláírása nem olyan súlyú hiba, ami miatt a határozatokat semmisnek kellene tekinteni – írja közleményében a Deloitte. A jogegységi határozat a bíróságokra nézve kötelező, ezért a Kúria döntése számtalan, a NAV és az adózók között folyamatban lévő bírósági perre kihatással van.