Fiktív ügyletek és a számlakorrekció
Számlakorrekció több okból is szükségszerű lehet, és számos okból bekövetkezhet. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk két érdekes jogesetet.
Bejegyzések kúriai ítélet címkével
Csődjogi értelemben vett esedékesség szerződésen alapuló lejárt tartozás esetén
A fizetésképtelenségi eljárásban a csődjogi értelemben vett esedékesség fogalma eltér a polgári jogi fogalomtól, ezért az adós fizetésképtelenségét a szerződésen alapuló lejárt tartozás ténye önmagában nem alapozza meg – a Kúria eseti döntése.
A társasági határozat bírósági felülvizsgálata
A társasági határozat felülvizsgálatára irányuló per vagyonjogi per. Nincs helye a felülvizsgálat engedélyezésének a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására hivatkozva, ha a fél nem jelöli meg azokat a határozatokat, amelyek miatt a joggyakorlatot széttartónak tekinti, illetve a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére hivatkozva, ha a felvetett jogkérdés nem mutat túl az egyedi ügy keretein. – a Kúria eseti döntése.
Csődjogi értelemben vett esedékesség szerződésen alapuló lejárt tartozás esetén
A fizetésképtelenségi eljárásban a csődjogi értelemben vett esedékesség fogalma eltér a polgári jogi fogalomtól, ezért az adós fizetésképtelenségét a szerződésen alapuló lejárt tartozás ténye önmagában nem alapozza meg – a Kúria eseti döntése.
A társasági határozat bírósági felülvizsgálata
A társasági határozat felülvizsgálatára irányuló per vagyonjogi per. Nincs helye a felülvizsgálat engedélyezésének a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására hivatkozva, ha a fél nem jelöli meg azokat a határozatokat, amelyek miatt a joggyakorlatot széttartónak tekinti, illetve a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére hivatkozva, ha a felvetett jogkérdés nem mutat túl az egyedi ügy keretein. – a Kúria eseti döntése.
Az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentése
Az idénymunka és az alkalmi munka kivételes foglalkoztatási formának tekinthetők az Mt. szabályai szerint megvalósuló foglalkoztatáshoz képest. Most részletesen ismertetjük szabályozásukat.
Munkajogi igények elévülésének megszakadásánál a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni
Munkajogi igények tekintetében az elévülés megszakadására a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni. Az igényt keletkeztető kötelem nem a munkaszerződés megkötése vagy módosítása, hanem a munkaviszonyból eredő követelés esedékessége – a Kúria eseti döntése.
Beépített ingatlan vagy építési telek? (IV. rész)
Amikor egy ingatlant értékesítenek, látszólag egyértelmű, hogy beépített ingatlan vagy építési telek az adásvétel tárgya. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a rendelkezésünkre álló adatok ellentmondanak egymásnak. Sorozatunk záró részében a Kúria ítélkezési gyakorlatáról lesz szó.
Végelszámolás és a tagi kölcsön viszonya
Végelszámolás kapcsán számos kérdés felmerülhet, ilyen például a tagi kölcsön rendezésének esete. A következőkben a témát érintő gyakori kérdést, és az ehhez kapcsolódó Kúriai döntést mutatunk be.
Vállalkozásból kivont készlet
A készletek olyan eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják, azaz egy éven belül felhasználják, eladják vagy átalakítják őket. Érdekes jogesetet ismertetünk.
A munkaerőpiacra lépők után járó szochó-kedvezmény
A szociális hozzájárulási adóból adókedvezmény vehető igénybe a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak, a munkaerőpiacra lépők, a három vagy több gyermeket nevelő nők, a megváltozott munkaképességű munkavállalók, valamint a közfoglalkoztatott személyek, továbbá a kutatók foglalkoztatása után. Bemutatunk egy érdekes jogesetet is.
Felszámolási eljárás: ügyvezető felelőssége és a számvitel
A felszámolás olyan eljárás, melynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszűnése során a hitelezők jogszabályban előírt módon kielégítést nyerjenek. Felszámolási eljárás csak fizetésképtelen adós ellen indítható. Érdekes jogesetet ismertetünk.
A munkavállaló nyugdíjas státusza önmagában megalapozza az indokolás nélküli munkáltatói felmondás lehetőségét
Egy friss bírósági ítéletben megállapításra került, hogy a munkavállaló nyugdíjas státusza önmagában megalapozza az indokolás nélküli munkáltatói felmondás lehetőségét függetlenül attól, hogy ahhoz a munkáltatónak milyen érdeke fűződik. Az alábbi cikkben az ügy részleteit ismertetjük.
Költségfeljegyzési jog a felszámolási eljárásban
A felszámolási eljárásban a bíróság által engedélyezett költségfeljegyzési jog nem terjed ki az elsőfokú eljárás illetékére, a fellebbezés illetékére azonban igen – a Kúria eseti döntése.
Költségfeljegyzési jog a felszámolási eljárásban
A felszámolási eljárásban a bíróság által engedélyezett költségfeljegyzési jog nem terjed ki az elsőfokú eljárás illetékére, a fellebbezés illetékére azonban igen – a Kúria eseti döntése.
A tiszteletlen magatartás is elvezethet az azonnali hatályú felmondáshoz
Az azonnali hatályú felmondás indoklása szerinti minősítés a bíróságot nem köti. A több, kisebb súlyú kötelezettségszegés, így a tiszteletlen magatartás is elvezethet a bizalomvesztéshez – a Kúria eseti döntése.
Döntött a Kúria: EKAER és a kockázatos adózókat terhelő mulasztási bírság mértéke
A nemzeti jog az EKAER-jogsértés esetére mulasztási bírság kiszabását írja elő, amely során az adóhatóság az adózó javára vagy terhére értékelni köteles az adózó adózási gyakorlatát.
A tb-rendszer viszonya a nyugdíjhoz
2020 júniusát követően kizárólag 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetni egyes járulékköteles pénzbeli ellátások után. A 2020 júliusától fizetendő társadalombiztosítási járulék 54 százaléka, valamint a nyugdíjjárulék teljes összege a Nyugdíjbiztosítási Alap bevétele, tehát a nyugellátások fedezetét képezi. Jogeset.
Ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség
A nem nevesített költségek tekintetében azonban az adózónak kell bizonyítania, hogy azok a vállalkozási tevékenység érdekében merültek fel, a költségek minősítésénél az észszerű gazdálkodás követelményét azonban minden esetben szem előtt kell tartani, illetve figyelembe kell venni. Jogeset.
Megbízási szerződés – bizonylatok megőrzése
Az adóhatóság az ellenőrzés során adózótól szinte bármilyen dokumentum bemutatását és átadását kérheti, amely közvetlenül vagy közvetve kihat az adózó adókötelezettségeire. Adózók az irataikat és a gazdasági eseményeket tanúsító számviteli bizonylataikat különös körültekintéssel kötelesek megőrizni.