Az adó jellegéből következő főszabály, hogy ha az adóalany nem, vagy nem teljes mértékben az adóköteles gazdasági tevékenysége keretében, annak segítése érdekében használja fel a terméket és a szolgáltatást, az adólevonási joggal nem, vagy csak részben élhet. Jogszabály-magyarázat és jogeset.
Az adó jellegéből következő főszabály, hogy ha az adóalany nem, vagy nem teljes mértékben az adóköteles gazdasági tevékenysége keretében, annak segítése érdekében használja fel a terméket és a szolgáltatást, az adólevonási joggal nem, vagy csak részben élhet. Jogeset.
Az Szt. 54. § (1) bekezdése a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésre vonatkozóan állapítja meg az értékvesztés szabályait, mely szerint mérlegkészítés során értékvesztést kell elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és mérlegkészítéskori piaci értéke között – veszteség jellegű- különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentő összegű. A szabály egyaránt vonatkozik a tartósan birtokolt, valamint a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedésekre. Jogeset.
Az adóhatóság által alkalmazható legsúlyosabb szankció az adóbírság, amelynek kiszabására az adóellenőrzés keretében feltárt adóhiány és a kiutalás előtti ellenőrzés során jogosulatlannak minősített adó-visszaigénylés, költségvetési támogatás igénylés, valamint adó-visszatérítési igény vonatkozásában kerülhet sor. Szabálymagyarázat és jogeset.
Előfordulhat, hogy a magánnyugdíjpénztári tag követelése már az öregségi nyugdíj megállapítását követően kerül átutalásra az államháztartás részére. Ez legfőképpen akkor lehetséges, ha a tag a magánnyugdíjpénztári szolgáltatás mértékének ismeretében nyilatkozik visszalépési szándékáról, miközben a társadalombiztosítási nyugellátása már korábban megállapításra került. Jogeset.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzatának a helyi adókról szóló 34/2012. (XI. 29.) számú önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdés jogszabály-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói indítványt elutasította. A következőkben az ezt taglaló jogesetet mutatjuk be.
Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, az új eljárás megkezdésével kapcsolatos ellenőrzési határidő túllépése önmagában a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog sérelmét nem jelenti. A közigazgatási bíróság az eljárási szabályok keretei között köteles vizsgálni azt, hogy a határidőt követő időszakban bekövetkezett-e olyan változás az adózót érintő jogi és ténybeli körülményekben, amelyek miatt sérelmesek számára az adójogi szankció határidőt követő megállapítása, mint a határidőn belüli lett volna. Így különösen azt szükséges vizsgálni, hogy lehetetlenné vált-e, vagy jelentősen elnehezült-e az adózó számára nyilatkozattételhez és a védekezéshez való jog gyakorlása az adóhatóság működési körében bekövetkező okokra visszavezethető módon.
A közigazgatási szerv törvényben telepített hatáskörének átruházására csak kivételes esetben és csak törvényben kerülhet sor. Alacsonyabb szintű jogszabály nem rendelkezhet a hatáskör átruházásáról. Az adó feltételes megállapítása iránti eljárásban az ügyintézési határidő meghosszabbítására is csak indokolt végzéssel kerülhet sor. A tisztességes eljárás követelményének teljesülése az ügy konkrét tényállása alapján ítélhető meg. A következőkben egy az eljárás tisztességét érintő jogesetet mutatunk be.
Vannak ügyek és témák, melyek adójogi jogkövetkezmények megállapítása tekintetében elhúzódnak, akár többszöri új eljárásra történő utasítással is. A következőkben egy ilyen esetet mutatunk be.
Sok esetben előfordul, hogy egy ellenőrzés kapcsán jogszabálysértésre, eljárási hibára derül fény, s ekkor új eljárásra utasításnak van helye. A bíróság által elrendelt új eljárás esetén az adóhatóság kizárólag az új eljárás elrendelésére okot adó körülményeket vizsgálhatja az adózás rendjéről szóló törvény értelmében. Jogeset.
A helyi adóról szóló önkormányzati rendeletnek a normavilágosság követelményét kielégítve egyértelműen és félreérthetetlenül kell meghatározni szövegében az adó alanyát, tárgyát, mértékét. Egyébként az adózók nehezen tudják teljesíteni kötelezettségüket. Jogeset.
Az egyéni vállalkozó (ideértve a kisiparosként, magánkereskedőként, kisipari, magánkereskedői igazolvány alapján főfoglalkozású vállalkozói tevékenységet folytató személyt is) biztosítással járó jogviszonyának azon időtartamát lehet szolgálati időként elfogadni, mely alatt a vállalkozó a jogviszony fennállása alatt hatályos jogszabályokban meghatározott típusú és mértékű járulékot fizetett, bevallást eszközölt, egyéb bejelentkezési kötelezettségeinek is eleget tett. Jogeset.
Az alábbiakban egy érdekes jogesetet mutatunk be, amelyből kiderül: a nyugdíj megállapítása során évtizedeket kell vizsgálni, így a dokumentumok, bevallások meglétének, beadásának, a járulékok megfizetésének kiemelt szerepe van.
Az általános forgalmi adó tekintetében hosszú idők óta kiemelt terület az adókijátszás, csalás vizsgálata. A nemzeti hatóságoknak és bíróságoknak meg kell tagadniuk az adólevonási jog által biztosított előnyt, ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy e jogra csalárd módon vagy visszaélésszerűen hivatkoztak. E körülményeket mindig vizsgálni szükséges. A következőkben egy adózói tudattartalom témakörben született bírósági döntést mutatunk be.
Valamennyi olyan esetben, amikor valamely uniós irányelv rendelkezései a tartalmuk alapján feltétlennek és kellően pontosnak tűnnek, azokra a magánszemélyek a tagállammal szemben hivatkozhatnak, amennyiben az nem ültette át időben ezen irányelvet a nemzeti jogba. Jogeset.
A személyek Európai Unió területére történő belépésekor vagy annak elhagyásakor a náluk tartott készpénz bejelentésére vonatkozó kötelezettség része a pénzmosás megelőzésére és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre irányuló európai uniós stratégiának. A Közösség területére belépő természetes személy 10.000 EUR-t meghaladó összegű magánál tartott készpénzről nyilatkozni köteles. A nyilatkozattétel elmulasztása kimentési lehetőség nélkül megalapozza a közigazgatási bírság kiszabását.
A Kúria előtt folyó rendkívüli jogorvoslati eljárásnak az volt a tárgya, hogy az elsőfokú bíróság jogszabálysértően ítélte-e meg a megbízólevél cégnyilvántartásba be nem jegyzett személy részére történő kézbesítésének törvényességét. Jogeset.
A számlatartalmaknak a valósággal egyező voltát az adózó felperesnek bizonyítania kell. A perbeli adóügy tárgya a számlakibocsátók számláira alapítható adólevonási jog gyakorolhatóságának értékelése volt. Érdekes jogeset.
Abban a jogkérdésben kellett a Kúriának állást foglalnia, hogy a felperes adózó a közhasznú nonprofit jogállására figyelemmel a civil törvény előírásai alapján mentesül-e az áfafizetési kötelezettsége alól.
Amennyiben az adóoptimalizálást célul kitűző atipikus szerződés eredményeként a kötelezettnek módja nyílna a helyi adókból visszatérítést kérni, amely lehetőséggel azonban nem él, elzárva így a jogosultat a szerződésben kikötött sikerdíj elérésétől, az együttműködési kötelezettségének megsértése miatt a szerződést eredményesen teljesítő jogosult felé kártérítési felelősség terheli. Jogeset.
