Igazán jóleső érzés június elején megállapítani, hogy túl vagyunk az évzárási hajrán. Az okos ember holtig tanul, így mi se késlekedjünk levonni a beszámoló készítés konklúzióit! Amíg még friss a fejünkben az élmény, nézzük meg, lehetne-e másképp, egyszerűbben, rugalmasabban évet zárni, hogy a következő ilyen időszakunk kevésbé legyen megterhelő!
A beszámolási időszakban számos társaságnál vetődött fel a pótbefizetés igénye, amelynek módosított szabályai január 1-jétől hatályosak a Polgári Törvénykönyvben.
Egy NAV-ellenőrzés kezdetén mindannyiunkban megfogalmazódik a kérdés: miért pont én kerültem a NAV célkeresztjébe? Nincs jó hírünk, ugyanis erre a kérdésre biztos válasz nincsen. Vannak azonban olyan jelek, amelyek alapján nagyobb valószínűséggel megbecsülhető, hogy előbb vagy utóbb a NAV ellenőrzés alá fogja vonni a cégünket.
A kedvezmények elszámolásával kapcsolatban a Tao. tv. elvárásokat, feltételeket is megfogalmaz. Ilyen lehet például a fejlesztési tartalék elszámolásához kapcsolódó beruházási kötelezettség.
Mivel ma Magyarországon többmillióan élnek társasházban, és mivel a társasházak közös tulajdonban lévő elemeinek fenntartási költsége a tulajdonosokat terheli, a közös költség megtervezésének és főként elszámolásának kérdése kiemelt jelentőségű.
2016. évben megváltozott a jogdíj fogalma és az elszámolható kedvezmény mértéke a társasági adóban. Azok számára, akik korábban is igénybe vettek ilyen típusú kedvezményt, 2020. évben lejárt a türelmi idő, ezért a 2021. évre vonatkozó társasági adóbevallásban már a megváltozott szabályokat kell érvényesíteni.
A start-up vállalkozások esetében egyre inkább bevált forrásszerzési mód a különböző platformok (így például Indiegogo, Kickstarter és Patreon) által kínált crowfunding, vagy „közösségi finanszírozás” igénybevétele. Ezzel a módszerrel amellett, hogy a vállalkozás a termékét vagy szolgáltatását bemutatva felméri annak piaci igényét, az érdeklődőktől tőkét is bevonhat, hogy elképzelését megvalósítsa. Arra azonban a vállalkozók ritkán gondolnak, hogy az ilyen crowfundingnak lehetnek, sőt sokszor vannak adózási következményei…
A vállalatcsoportokon belüli központi támogató jellegű szolgáltatások (továbbiakban: menedzsmentszolgáltatások) örökzöld témát jelentenek a transzferárazás világában. Tapasztalatunk szerint ez szintén népszerű terület az adóhatósági vizsgálatok során.
A Magyarországon dolgozó külföldiek adózása örökzöld téma. Ennek oka abban keresendő, hogy az adózásnál és járulékfizetésnél nem csupán a hazai előírásokat, hanem nemzetközi egyezményeket, megállapodásokat is figyelembe kell venni.
Cikkünk egyfelől a közelgő február 25-i nyilatkozattételi határidőre tekintettel, másfelől a 2021. adóévi adó megállapítására és a bevallás elkészítésére tekintettel igyekszik rövid összefoglalásként támpontokat adni a kkv-k számára az iparűzési adóelőny, mint állami támogatás igénybevételéhez.
Most a legfontosabb, januártól hatályos szja-változásokat vizsgáljuk részletesen.
Mint ahogy minden új év, a 2022. is számos számvitelt érintő jogszabály változását hozza. Cikkünkben röviden összefoglaljuk a számviteli törvény és a Polgári Törvénykönyv számviteli elszámolásokat érintő legjelentősebb változásait. A számviteli törvény változásának többségénél a módosított szabályozást a 2021. évi beszámoló készítésénél lehetőség, míg a 2022. január 1-jétől kötelező lesz alkalmazni.
Az üzleti év zárásához közeledve még inkább aktuálissá válnak a transzferárazási, azon belül is a benchmark elemzésekhez kapcsolódó teendők. Át kell gondolni egyrészt a 2021. évre vonatkozó – lehetséges – transzferár-kiigazítás mértékét, másrészt hozzá lehet fogni a 2021. évet vizsgáló transzferár-nyilvántartásaik készítéséhez is.
Írásunkban a még kihirdetésre váró adócsomagban, valamint a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslatban olvasható adójogszabályokat érintő rendelkezések alapján gyűjtöttük össze a legfontosabb jövő évi változásokat. Emlékeztetőül az év közben kihirdetett, ám a jövő évben hatályba lépő rendelkezéseket is összefoglaltuk.
A történelmi tapasztalatok szerint a gazdasági fellendülést mindig a mélypontok követik, s a recesszió után konjunktúrális időszak jön. E törvényszerűség fényében a COVID 19 okozta egészségügyi veszélyhelyzetet és az ez ezzel szorosan összefüggő gazdasági visszaesést a gazdaság újraindulásának, fellendülésnek kell követnie, amelynek hatásait a számviteli nyilvántartásokban is meg kell jelenítenünk.
A rendezvény fogalom alatt igazán sok minden érthető. Rendezvénynek tekinthető például a csapatépítő tréning, a céges kirándulás, a munkaértekezlet, a sajtótájékoztató, de ilyen lehet egy üzleti megbeszélés, vagy a családi nap, esetleg a céges gyermeknap, avagy a mikulásünnep is. Ugyancsak rendezvénynek minősül a karácsonyi party, de még az óév búcsúztató is. Igen sok rendezvény kötődik a hitélethez, a diplomáciához, vagy éppen az oktatáshoz, szakmai tájékoztatáshoz is. Ugyancsak rendezvénynek minősülnek a termék és szolgáltatások bemutatói, a nemzetközi és hazai vásárok. Igen sokszínű tehát a paletta, ami az év végéhez, az ilyenkor szokásos eseményekhez közeledve számos kérdést vet fel sokunkban.
A Ptk. jogi személyekről szóló könyvének módosítása érdekében számos új szabályt fogadott el a Parlament a 2021. évi XCV. törvénnyel. Bár ezeknek kisebb részét már 2021. júliustól is alkalmazni kell, a legtöbb új rendelkezés 2022. január 1-jén lép hatályba. A módosításokat bevezető törvényhez fűzött általános indokolás szerint e változások célja a társasági jog koherenciájának, stabilitásának és versenyképességének erősítése. A jelen cikkben a terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé valamennyi módosítás bemutatását, így azokat igyekszem röviden ismertetni, amelyeket a vállalkozóknak és a munkájukat támogató pénzügyi ágazati szakembereknek, így könyvelőknek és könyvvizsgálóknak is feltétlenül ismerniük kell.
Összesen 22 törvényben hozott változásokat az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény. Ezek közül az adótörvények módosító rendelkezései sok figyelmet kaptak eddig is, most két számviteli módosítást tekintünk át röviden. Az első részben a le nem vonható áfa könyveléséről, majd a támogatások elszámolásának számviteli szabályozásában történt módosításról lesz szó.
Az elmúlt bő másfél év legmarkánsabb számviteli feladatai közé tartott a koronavírus járvány hatásainak könyvekben való megjelenítése. Megértettük többek között, hogy mikor és mennyi értékvesztés elszámolására van szükség, milyen módon prezentáljuk az eredményt. Ebben a cikkben azt villantjuk föl, hogy a kilábalás, egy várt trendforduló miként kezelendő – nem titkolva, hogy a szerző reméli minél hamarabb szükség lesz ezen ismeretek alkalmazására.
A gyakorlatban igen gyakran összekeveredik az ügyvezető és a cégvezető fogalma. Szinte szinonimaként használják ezt a két kategóriát. A két fogalom jelentésének tisztázása azért fontos, mert a cégvezetők és az ügyvezetők eltérő jogviszonytípusok alapján láthatják el a tevékenységüket. A magánszemélynek a vállalkozással létesített polgári jogi jogviszonya pedig befolyásolja, hogy milyen juttatásokat kaphat. A fogalmak tisztázásában segítségünkre van a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk).
