Mi vár ránk 2021-ben az adózás területén?
Írásunkban a 2020-as nyári és a még kihirdetésre váró őszi adócsomagok alapján gyűjtöttük össze dióhéjban a legfontosabb jövő évi adóváltozásokat. Tekintse át velünk az új szabályokat és készüljön fel Ön is!
Bejegyzések Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ címkével
A járulékfizetési alsó határ kérdései
2020. július 1-jén lépett hatályba a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetérő szóló 2019. évi CXXII. törvény, vagyis az új tbj tv, amely aztán 2020. szeptember 1-jén csúsztatva bevezette a munkaviszonyban állókra vonatkozóan a járulékfizetési alsó határ fogalmát is.
Újra kezdődnek a rendeleti szintű adótörvény-változások
A kihirdetett veszélyhelyzetben magasabb szintű jogszabályokat, akár adótörvényeket is alacsonyabb szintű jogszabállyal, kormányrendelettel lehet módosítani. Vagyis ismét elalvás előtt, avagy a reggeli kávé mellett kell majd naponta böngésznünk a Magyar Közlönyt ahhoz, hogy naprakész információk birtokában legyünk. Most a helyzet által leginkább sújtott ágazatok adófizetési kedvezményeit és a távmunka költségtérítésének szabályozását ismertetjük.
Hangolódjunk az év zárására!
Ezt az évet sokan, sok szempontból szeretnénk már zárni… A 2020. évi könyvviteli zárlat ráadásul kiemelt figyelmet fog kapni, hasonlóan az idei tavasz mérleg zárási feladataihoz.
Nyakunkon az e-fizetés határideje
A kereskedelmi törvény módosítása után jövő januártól minden online pénztárgéppel rendelkező kereskedőnek biztosítania kell valamilyen elektronikus fizetési megoldást vásárlói számára. Milyen lehetőségekkel élhet az érintett nagyjából 60 ezer kereskedő, milyen változást hozhat az üzletmenetben az e-fizetés?
Az osztalék és az osztalékelőleg kifizetésének szabályai
Egy vállalkozás alapvető, végső célja a tartós fennmaradás, stabilitás, tevékenységének jövedelmező, profit-maximalizálásra törekvő folytatása, ami mostanában a szokottnál is nagyobb figyelmet, gondosságot igényel, hiszen a vírusfenyegetettség majd minden társaságot rendkívüli helyzetbe hozott.
Ami állandó: az IFRS-ek változásai
Az IFRS-ek állandó változásban vannak – ez a kijelentés a téma művelőit egy kicsit sem lepheti meg. Bár tény, hogy a 2020-as év nem hozott egy új „nagy standardot”, számos olyan apróbb változás történt, amely így vagy úgy, de érinteni fogja az IFRS alapján jelentő vállalkozásokat. E cikkben ezekből szemezgetünk, felhívva a Tisztelt Olvasó figyelmét arra, hogy írásunk mindössze egy válogatás, semmiképpen sem teljeskörű lista. Arra törekedtünk, hogy a legszélesebb kört érintő változásokat emeljük ki.
Hatékony többletjogosítványokat kap a fogyasztóvédelmi hatóság és változnak a jótállás szabályai
Idén augusztustól bővülnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei, jövő évtől pedig jelentősen megváltoznak az egyes tartós fogyasztási cikkek jótállási szabályai. Ezek amellett, hogy a fogyasztók érdekérvényesítésének lehetőségét szélesítik, számos új feladatot rónak a kereskedőkre. Értékhatártól függően sávosan emelkedik például a jótállási idő hossza, Európában egyedülálló módon 3 évre nő a nagyértékű fogyasztási cikkek kötelező jótállási időtartama, és bevezetik az e-jótállási jegyet is. Bár az új szabályok hatályba lépéséig még van némi idő, a felkészülést érdemes időben megkezdeni. Cikkünkben ehhez kívánunk támpontot adni azzal, hogy áttekintjük a leglényegesebb változásokat.
Átalakulások: így változnak a beszámolási, adóbevallási határidők
Áttekintjük a veszélyhelyzetet követően is fennmaradt adóváltozások főbb előírásait arra figyelemmel, hogy azok miként érintik a főszabályok szerinti egyes beszámoló készítési és adózási határidőket.
Külföldi munkavégzés – változott a járulékalap július 1-től
Magyar munkavállalók külföldi munkáért kapott jövedelmének adóztatása örökzöld téma. Az áttekintésnek azonban különös aktualitást ad, hogy a külföldi kiküldetések során alkalmazandó posting irányelv 2020. július 1-től szigorodott, ráadásul ettől az időponttól kezdődően változtak a kiküldetésnél alkalmazandó járulékszabályok is.
Jelentősen szigorodó KATA szabályozás 2021-től
Az Országgyűlés elfogadta a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/10856. számú törvényjavaslatot. Az elfogadott törvény számos adótörvényt módosít több ponton is, így a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényt is. A kata jelentősen szigorodik.
A K+F hatása az iparűzési adóra
A kutatás-fejlesztést pályázati támogatások mellett számos adónem vonatkozásában is támogatja az állam, ezzel is ösztönözve azt a tudományos, fejlesztő tevékenységet, ami a gazdasági szereplők fejlődését segíti.
A veszélyhelyzet elmúlt, de mi maradt az adóváltozásokból?
Mások mellett a jogbiztonság követelménye is megkívánja, hogy a veszélyhelyzet alatt hozott, törvényeket módosító rendeletek szabályainak továbbéléséről jogszabályt alkossanak. Elengedhetetlen volt ezért, hogy törvénymódosításokkal is „szentesítsék” és ezzel az adótörvényekbe maradandóan beépítsék a veszélyhelyzetet követően is fennmaradó változásokat. Ebből szemezgetünk.
Munkajogi és adatvédelmi káoszt is hozott a veszélyhelyzet
2020. március 11. napján megváltozott az élet körülöttünk. Megjelent a 40/2020. (III.11.) Korm. rendelet, amely veszélyhelyzetet hirdetett ki az országban. A veszélyhelyzet elrendelését kijárási korlátozások követték, majd pedig napvilágot láttak a veszélyhelyzethez történő alkalmazkodást célzó kormányrendeletek, amelyek változtattak a munkajogi, adatvédelmi szabályokon is. Ezek a gyors ütemben jelentkező változások, illetve maga a szokatlan élethelyzet váratlan, és sok esetben megoldhatatlan kihívások elé állította a vállalkozásokat, s más foglalkoztatókat. E problémakörből tekintünk át néhány kérdést, illetve adunk kapcsolódó megoldási javaslatokat az alábbiakban.
Csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása: a megváltozott szabályok
Korábbi cikkünkben részletesen elemeztük a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatás Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásának 2020. április 16-ától hatályba lépett szabályait, amelyeket a kormány a piaci igényekre reflektálva 2020. április 29-i hatállyal módosított. Jelen írásunkban a változásokat tekintjük át.
Egészségügyi szolgáltatások: hogyan módosul a jogosultság?
Ez a helyzetre tekintettel adekvát megoldásnak tűnik, de még ezekben az időkben is fontos a lehetőségeket körültekintően vizsgálni, s a munkavállalók felé korrekt tájékoztatással élni az alkalmazott megoldás hatásairól, következményeiről, így ebben az esetben például arról is, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt a biztosítási jogviszony az általában alkalmazandó főszabály szerint szünetel. Mivel a mostani helyzetben ez már tarthatatlan volt, a Kormány április 7-i bejelentése után tegnap megjelent, és 2020. április 22-én hatályba is lépett a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet, ami a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig a munkáltatóra hárítja az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését a munkavállaló után, így a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Ebben az esetben a 2020. május 1-jétől esedékes havi bevallásában a munkáltató – a tárgyhót követő hónap 12. napjáig – egészségügyi szolgáltatási járulékot állapít meg, vall be és fizet meg az érintett munkavállalók után. Fontos azonban különösen hangsúlyozni, hogy a fenti könnyítés egy a veszélyhelyzetre figyelemmel alkalmazandó speciális rendelkezés. A veszélyhelyzet…
Szemelvények a friss adózási könnyítésekből
Valószínűleg napjaink legolvasottabb újságja a Magyar Közlöny, amelyet az adózási és számviteli szakemberek nap mint nap vegyes érzelmekkel várnak és olvasnak. A 2020. április 21-én megjelent 82. lapszámban kihirdetett 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelettel végre több olyan szabályozás is napvilágot látott, melyekről a kormányzat az elmúlt hetekben bejelentéseket tett. Ezekből szemezgetünk most.
Üzleti évek között áthúzódó gazdasági események számviteli elszámolásának változása
A 2020 -as üzleti év eredményének számításakor új számviteli előírásokat kell figyelembe venniük azon vállalkozásoknak, amelyek a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező terméket vagy szolgáltatást hoznak létre.
A legfontosabb tudnivalók a fizetési moratóriumról
Március 19-én lépett hatályba a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III.18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet), amely a hitel-, kölcsön-, illetve pénzügyi lízingszerződések adósainak igyekszik segítséget nyújtani új szabályaival. A Rendelet egyes részletszabályait tartalmazza a 2020. március 25-én hatályba lépett 62/2020. (III. 24.) Korm. rendeletet. Jelen cikkünkben e két rendelet együttes ismertetésével igyekszünk tájékoztatni tisztelt olvasóinkat.
Adófizetési kedvezmények koronavírus idején
A koronavírus sok egyéni és társas vállalkozást hozott nehéz helyzetbe, hiszen igen komoly bevételkiesésekkel és költségtöbbletekkel kell szembenézniük. Néhány ágazat a 47/2020. (III. 18.) kormányrendelettel, illetve a 61/2020. (III. 23.) kormányrendelettel ugyan adó és járulékmérséklést kapott, azonban a likviditási gondok nem csupán a kiemelt ágazatokat érintik. Érdemes tehát összefoglalni azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek adó/adóelőleg fizetési kötelezettség esetén segítséget jelenthetnek.