A Versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai (kivéve Magyar Szakszervezeti Szövetség), valamint a kormány a múlt heti megállapodásnak megfelelően a mai napon hivatalosan is aláírták a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, valamint a bérnövelési ajánlásról szóló megállapodást – tájékoztatott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium hétfőn.
Elkerülhetetlennek tartja az évközi minimálbér-emelést a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), mert a jelenleg ismert és az év hátralévő részére prognosztizált inflációs mérték olyan reálbércsökkenéshez vezet, ami főként a legkevesebbet keresőket érinti rendkívül hátrányosan – írta pénteki közleményében a szövetség.
Megtagadhatják a szabadság kiadását a munkáltatók, erre a visszaélésre az Mt. tervezett módosítása ad törvényi lehetőséget. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint ez súlyosan sérti a munkavállalók jogait. A módosítási javaslatok között van egy különösen sérelmes pont is: végkielégítés nélkül felmondásra kényszeríthetik a megváltozott munkaképességű dolgozókat. A MASZSZ tiltakozik az érthetetlen okból tervezett változtatások bevezetése ellen.
A társadalmi egyeztetés intézményének visszaállítását, valós és hiteles egyeztetést követelnek a szakszervezetek – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a kata adózási rendszer átalakításának körülményeire.
Az elfogadott uniós keretrendszer nyomán elterjednek a kollektív szerződések, megerősödnek a szakszervezetek biztonságos béremelési rendszert kapnak a dolgozók – véli a Magyar Szakszervezeti Szövetség.
Február 1-től a minimálbér bruttó értéke 167 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 219 ezer forintra emelkedik, ami csaknem 4 százalékos béremelést jelent.
A Liga és a Munkástanácsok elfogadja, a MASZSZ azonban nem írja alá, hogy 4 százalékkal emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum.
A munkavállalói oldal közül egy szakszervezet tartja magát a magasabb összeghez, a minimálbér és a garantált bérminimum szintje esetében, de ez nem kellene, hogy megakadályozza a döntést – írja a Világgazdaság.
Az otthoni munka feltételeit szabályozó törvény megtárgyalását sürgeti a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), mivel a hétfőn bejelentett újabb munkavégzési korlátozások miatt munkavállalók tízezrei fognak ismét otthonról dolgozni, de még mindig nincs egyértelmű szabályozás, amelyhez a munkáltatók és a munkavállalók igazodhatnának.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint több ponton is sérti az Alaptörvényben foglalt jogokat a kormány gazdasági mentőcsomagja. Különösen a Munka törvénykönyvének azt a módosítását vitatják, amely szerint „a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhet”.
A Liga Szakszervezetek bejelentette, hogy csatlakozik a Magyar Szakszervezeti Szövetség által december 8-ra meghirdetett tüntetéshez, mert úgy értékelték, az egyeztetések nem vezettek eredményre.
Ha változik is a Munka törvénykönyvében maximum egy évben meghatározott munkaidőkeret vagy a jelenlegi 250 órához képest emelkedik a munkaadók által elrendelhető túlórák száma, akkor a részleteket minden esetben kollektív szerződésben kell rögzíteni, ebben egyeztek meg a szakszervezetek Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselővel a Parlamentben folytatott tárgyalásokon szerdán. A részletekről nem tudtak megállapodni, ezért az egyeztetések hétfőn folytatódnak.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elutasítja Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke által jegyzett, a cafetéria adózási szabályaira vonatkozó törvénymódosítást, amelynek értelmében a munkáltató adómentesen vásárolhat a dolgozóknak sportrendezvényekre szóló belépőt, mert a MaSzSz szerint sokkal inkább a dolgozók életkörülményeit javító cafeteria-elemek kedvezményes adózásának visszaállítására van szükség.
Egyeztetést sürget a közszférában tervezett leépítésekről a Magyar Szakszervezeti Szövetség.
