Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán megfontolja a munkáltatók javaslatát, hogy a hipa az idei szinten maradjon jövőre is, valamint a munkavállalók megbecsüléséért a garantált bérminimumot 260 ezer forintra emelnék.
Nagy Márton miniszterelnöki gazdasági főtanácsadó szerint a 2017-es és a jelenlegi helyzet jelentősen különbözik, így a garantált bérminimum emeléséért nyújtandó kompenzációt is másképp kell számolni – olvasható a Világgazdaságban.
A Pénzügyminisztérium és a kamara egyeztetése során a kamara összegyűjtötte a vállalkozók javaslatait, a kormány ezeket is figyelembe véve vizsgálja a minimálbér emelése cserében nyújtott kompenzáció, így például a további adócsökkentések lehetőségét.
Az év közbeni minimálbér-emelés kereseti korlátot érintő hatását szabályozza a legutóbbi törvénymódosítás.
Ha nyáron, időszakos jelleggel szeretnénk munkát végezni, azonban nem vagyunk valamilyen szövetkezet tagjai, az egyszerűsített foglalkoztatás számos előnyt nyújt a számunkra, ugyanis sokkal gyorsabban és kevesebb adminisztrációs teher mellett tudunk munkát vállalni, illetve a munkáltató alacsonyabb közteherfizetési kötelezettségének köszönhetően magasabb bérre is számíthatunk. A kedvező szabályok azonban együtt járnak azzal, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásnak csak bizonyos korlátok között lehet helye.
Jövőre az ideihez hasonlóan élénken alakulhat a piac, amit a Duna House várakozásai szerint erősíthet majd a megemelt minimálbér is.
A minimálbér 200 ezer forintra emelésével a szakmunkás-bérminimum mintegy 250 ezer forintra nőne – mondta a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre az M1 műsorában.
A miniszterelnök szerint olyan védelmi vonalakkal kell rendelkezni, amelyek még a globális vállalati adó bevezetése esetén is megőrzik Magyarország munkahelyvédelmi képességét.
Magyarország sem az egységes minimálbért, sem az egységes uniós adórendszert nem támogatja – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, miután megbeszélést folytatott Portóban Martin Kocher osztrák munkaügyi miniszterrel.
Magyarország elfogadja a minimálbérre vonatkozó európai uniós elveket, azonban az az álláspontja, hogy a szabályozást a tagállamoknál kell hagyni – jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter pénteken Portóban, miután megbeszélést folytatott Ana Mendes Godinho portugál munkaügyi és szociális miniszterrel a szociális kérdésekkel foglalkozó, csúcsszintű EU-tanácskozást megelőzően.
A munkahelyi egyenlőtlenségekkel és a dolgozói szegénységgel kapcsolatos parlamenti jelentést szerint az európai uniós tagállamok a nemzeti jogszabályban meghatározott minimálbért mindig a szegénységi küszöb fölé helyezzék.
Bár a minimálbér csak február 1-től emelkedett négy százalékkal, a minimálbér összegéhez igazodó adókedvezmények már januártól a megemelt minimálbér alapján számítandók.
Február 1-től a minimálbér bruttó értéke 167 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 219 ezer forintra emelkedik, ami csaknem 4 százalékos béremelést jelent.
A Liga és a Munkástanácsok elfogadja, a MASZSZ azonban nem írja alá, hogy 4 százalékkal emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum.
A szerdai egyeztetés után az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) készíti el a tervezetet, amit testületi szinten még megvitatnak, hogy hétfőn dönthessenek, és február 1-jétől emelkedhessenek az irányadó bérek.
A munkavállalói oldal közül egy szakszervezet tartja magát a magasabb összeghez, a minimálbér és a garantált bérminimum szintje esetében, de ez nem kellene, hogy megakadályozza a döntést – írja a Világgazdaság.
Van olyan munkáltató, amelyik akár 4 százalékos minimálbéremelést is támogatna – mondta a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Világgazdaságnak.
A keresetstatisztikán nem hagyott nyomot a járvány, októberben is megközelítőleg a korábban megszokott dinamika szerint emelkedtek a bérek – állítja a Századvég Gazdaságkutató és a Takarékbank elemzője a KSH legfrissebb jelentését kommentálva.
Bár a munkáltatók és a munkavállalók több körben egyeztettek, nem született meg a várt megállapodás 2020-ban a 2021. évi minimálbért és a garantált bérminimumot illetően. A kötelező legkisebb munkabér összege számos egyéb juttatás összegét is meghatározza, ezért is fontos a mielőbbi megállapodás.
A gazdaság helyzete miatt egyéves megállapodás van kilátásban, és Lefékezhet a minimálbér növekedése jövőre – írja a Világgazdaság.
