A 2019. január 1-től hatályba lépett új Szocho tv. alapvetően az eho integrációjával és a kedvezményrendszer átalakításával hozott újat a korábbi szabályozáshoz képest, az adókulcs évközi, július 1-től életbe lépő csökkenése pedig olcsóbbá teszi a munkaerő foglalkoztatását. 2020-tól pedig további 2 százalékpontos csökkenés várható – hívja fel a figyelmet az RSM Blog posztja.
A cégek növekedésével egyre bonyolultabbá válik az adataik feletti kontroll gyakorlása. Egyre áttekinthetetlenebbé válhat a tárolt információ annak mennyisége, tárolási helye és módja miatt, főként, ha erre a cég nem készült fel előre. Mára számos középvállalat a megoldást abban látja, hogy adatait a felhőbe költözteti a hatékonyabb adattárolás és a nagyobb biztonság érdekében.
Közel egy éve kell az adózóknak valós időben jelenteniük a belföldi adózók felé kiállított 100 ezer forint áfatartalmat meghaladó számláikat. Melyek a leggyakoribb hibák és kihívások az online számlariport kapcsán?- e kérdésre ad választ az RSM Blogja.
A lezárt EKAER-bejelentések módosítására ugyan lesz egy pár napos lehetőség a tervezett jogszabályváltozás szerint, de a hiányzó önellenőrzési lehetőséget továbbra sem biztosítja az adózóknak.
A nyári adócsomag-tervezet vállalatokat érintő fontosabb intézkedéseiről előzetesen elmondható, hogy abban foglalkoztatás- és beruházásösztönző intézkedések, illetve a nemzetközi jogharmonizációs kötelezettségből fakadó intézkedések is megjelennek – írja az RSM blogja.
Az Európai Bíróság ismét egy magyar vonatkozású áfaügyben döntött, amelynek adaptálása már a magyar parlament elé frissen beterjesztett adócsomagban is megjelent. A testület kimondta, hogy amennyiben az ügylet téves minősítése miatt az értékesítő tévesen hárította át és fizette be az áfát, de annak visszatérítése lehetetlenné válik, úgy a beszerző jogosult az áfa-visszatérítést közvetlenül az adóhatóságnál kezdeményezni.
Egy 100 milliós EKAER-bírság kiszabása adminisztratív hibáért a szabályozási rendszer hibáját jelzi, de sajnos nem példa nélküli. Kétségtelen az EKAER indokoltsága az áfacsalások elleni adóhatósági eszközként, de a rendszer nem eredményezheti, hogy a csalásokban nem érintett gazdálkodók essenek ennek áldozatául, vagy ők viseljenek aránytalan terheket – írja az RSM blogja.
A számla dátuma egy fontos és érzékeny kérdés az adózó és partnere, illetve a NAV számára egyaránt. Fontos pontosan látni a különbséget a teljesítés időpontja és a számlakibocsátás kelte között.
A GDPR-ral kapcsolatos magyar jogszabályi környezetet módosító salátatörvény számos rendelkezést igazított ki az európai adatvédelmi szabályozásnak megfelelően.
A NAV immár évek óta konzekvensen hangoztatott, 2019. évi ellenőrzési tervében is visszaköszönő ars poeticája egy olyan adóhatóság képét vetíti elénk, amely a jogkövető szándékot és magatartást mutató adózókat segíti és támogatja, a rejtett gazdasággal és a szándékos adóelkerüléssel szemben viszont határozottan, gyorsan és kíméletlenül lép fel – írja az RSM blogja.
Már tisztán látszik, hogy az idei év is több kihívást tartogat az adózók számára a valós idejű számlajelentéssel kapcsolatban. Az év elején beharangozott online számla verzióváltás NAV által június 4-re kitolt határideje lehetőséget biztosít négy onlineszámla-terület áttekintésére – írja az RSM blogja.
Milyen korrekciós tényezőket kell és lehet figyelembe venni a május végéig záródó tao számítás során? Mi az adózói mozgástér, ha a társasági adóelőleg összegét nem sikerült pontosan megbecsülni? Május 31-hez közeledve mérlegelendőek ezek a kérdések.
Idén először az új transzferár szabályok szerint kell elkészíteniük a cégeknek transzferár-nyilvántartásaikat. Kötelező az új, többszintű nyilvántartás – a fődokumentum, helyi dokumentum, és esetenként az országonkénti jelentés – elkészítése a tao-bevallás benyújtásával együtt.
2019. május 20. az szja-bevallás benyújtásának határideje, mely azokat a külföldi magánszemélyeket is érintheti, akik ideiglenesen folytatnak jövedelemszerző tevékenységet Magyarországon.
2019. január elsejétől a NAV több mint 100 országból kap adatot automatikus információcsere keretében a magyar magánszemélyek külföldi számlájáról. Az adóhivatal idei ellenőrzési terve alapján, az adóhatóság ezeket az adatokat össze fogja vetni az adózó szja bevallásában szereplő adatokkal és amennyiben a bevallásban egyáltalán nem, vagy nem teljes körűen szerepelnek a külföldi jövedelmek, akkor jogkövetési vizsgálatot fog végezni az adózóknál – írja az RSM blogja.
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások kötelesek beszámolójukat közzétenni és letétbe helyezni a számviteli törvényben megadott határidőnek megfelelően. Erre a beszámolási időszaktól függetlenül az Online Beszámoló- és űrlapkitöltő rendszeren (OBR) keresztül van lehetőség. A számviteli beszámoló közzétételének elmulasztásához adójogi és cégjogi következmények fűződnek, a NAV mulasztási bírságot szab ki, majd néhány hónappal később jelzésére a cégbíróság kényszertörlést rendel el.
A NAV 2019-re vonatkozó ellenőrzési céljai között a költségvetési bevételek védelme, a rejtett gazdaság és az adóelkerülések visszaszorítása, valamint az önkéntes jogkövetésre való ösztönzés az áll az elsődleges helyen. Ennek érdekében az adóhatóság mindent meg is tesz, hogy az egyre nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló valós idejű adatok kockázatelemzésével és a gyors ellenőrzésekkel megpróbálja e célkitűzést teljesíteni, kiemelten figyelve néhány területre.
Május 1. éjféltől változás jön az online számla adatszolgáltatásban – figyelmeztet posztjában az RSM blogja. Innentől kezdve már csak az új adatformátumnak megfelelően elkészült online számla adatszolgáltatást fogadja be a NAV rendszere, egy hét maradt az 1.1 verzióra való átállásra. Az online számla adatjelentés elmaradása számlánként félmillió forintos bírságot eredményezhet, ez pedig adott esetben magasabb adóbírság kockázatot jelenthet, mint a számla áfatartalma.
Május 31. a helyi iparűzési adó bevallásának és befizetésének határideje is, érdemes figyelni arra, hogy idén utoljára lehet élni a 2018-ra még érvényesíthető, a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességgel. A hipa megosztásánál pedig a telephelyek, székhelyek közötti adómegosztást kell pontosan megtervezni!
Cégeladáskor, üzletrész értékesítésekor az eladók részéről adókötelezettség (jövedelemadó-fizetési kötelezettség) keletkezik, legyen szó akár magánszemélyről, akár társaságról. A cég vagy üzletrészvásárlás kapcsán az esetleges illetékkötelezettségeket, illetve az elhatárolt veszteségek későbbi felhasználásának lehetőségét kell megvizsgálni.
