Bejelentkezés Hírlevél

Bejegyzések tanulmányi szerződés címkével

2023. december 5. Munkaügyek

A tanulmányi szerződés főbb szabályai

A jól képzett, felkészült munkavállaló igazi kincs és nem is terem minden bokorban, így a munkáltatók gyakorta döntenek úgy, hogy a szakember-hiányt nem új dolgozók keresésével és alkalmazásával, hanem a már meglévő és megbízható beosztottak továbbképzésével oldják meg. Annál is inkább, hiszen egyre nehezebb olyan munkaerőt találni, aki alkalmas a feladatra, fel tudja venni a ritmust és kapcsolódni tud az adott céghez. A tanulmányi szerződéssel a munkáltatók két legyet üthetnek egy csapásra; egyrészről támogatni tudják a munkavállalók fejlődését, másrészről pedig szakképzett munkaerőhöz jutnak.

Tanulmányi szerződés megkötése, mint a munkaviszony létrejöttének feltétele
2023. október 17. Munkaügyek

Tanulmányi szerződés megkötése, mint a munkaviszony létrejöttének feltétele

A Kúria egy friss döntésében kimondta, hogy ha a munkaviszony létesítésének a feltétele a tanulmányi szerződés megkötése és a felek akarata kölcsönösen a munkaszerződés megkötésére irányult, akkor nem állapítható meg, hogy a munkáltató kötelezte a munkavállalót a tanulmányok elvégzésére. Ezért ilyen esetben a tanulmányi szerződés megkötése nem tilos.

Mikor nem lehet tanulmányi szerződést kötni a munkavállalóval?
2021. február 16. Munkaügyek

Mikor nem lehet tanulmányi szerződést kötni a munkavállalóval?

A munkáltatók számára óriási kincs a jól képzett munkaerő. Épp ezért a munkáltatók gyakran kötnek tanulmányi szerződést annak érdekében, hogy a megfelelő szakembert tudják alkalmazni. Bár a tanulmányi szerződés legtöbbször mindkét fél számára előnyös, mégis vannak olyan esetek, amikor a munkáltató nem köthet szerződést a munkavállalóval.

2021. február 9. Munkaügyek

A tanulmányi szerződés buktatói és rejtett lehetőségei

Tanulmányi szerződést kötni látszólag egyszerű, a Munka törvénykönyve meghatározza ehhez a kereteket. Meg kell állapodni, hogy a munkavállaló részt vesz egy képzésen, amelyet a munkáltató támogat. Cserébe a munkavállaló egy előre meghatározott ideig nem szünteti meg munkaviszonyát. De mire érdemes még ezen kívül is figyelni?

2020. június 10. Munkaügyek Koronavírus

Tanulmányi szerződés és egyéni fejlesztési idő

A veszélyhelyzet okozta gazdasági válság következményeinek csökkentése, a munkahelyek megőrzése érdekében igénybe vehető a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás mellett a bértámogatás. A támogatás igénybevétele során meg kell, vagy bizonyos esetekben meg lehet állapodni egyéni fejlesztési időről, amely időtartam alatt a munkavállaló munkavégzés helyett képzi magát. Habár a tanulás éppen most, a bezártság miatt nehezebb, mégsem lehetetlen, hogy ebben az időtartamban a munkavállalók fejlesszék magukat, és így képzettebben induljanak majd az újból megnyíló munkaerőpiacon. A tanulmányokban való előrehaladás a munkáltató és a munkavállaló közös érdeke is lehet, így az egyéni fejlesztési időben való megállapodáson túl az sem kizárt, hogy a tanulás tárgyában, mikéntjében, a munkáltató által ehhez nyújtott támogatásban is megállapodjanak.

2019. szeptember 24. Munkaügyek

Kúria: indokolt a munka törvénykönyve módosítása

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a munkavállalókat érintő versenytilalmi és tanulmányi szerződések vizsgálata után felvetette a munka törvénykönyve (Mt.) módosításának szükségességét – hangzott el a munkacsoport összefoglaló jelentéséről tartott háttérbeszélgetésen a Kúrián.

2019. július 25. Munkaügyek

A tanulmányi szerződés és versenytilalom a bírói gyakorlatban

Cikkünk első részében a tanulmányi szerződések tartalmával, a kizárt esetekkel, az írásba foglalás bírói gyakorlatával és a tanulmányi szerződés megszegésével foglalkoztunk, ma pedig a megszüntetésének gyakorlati kérdéseit és a Kúria joggyakorlat elemzéssel kapcsolatos következtetéseit ismertetjük.

2019. július 23. Munkaügyek

A tanulmányi szerződés bírói gyakorlata – I.rész

A Kúria által vizsgált ügyekben a munkáltatók és a munkavállalók közel azonos mértékben nyújtottak be keresetet. Viszontkereset két ügyben fordult elő. Az egyik ügyben a munkavállaló azért kért sérelemdíjat, mert a tanulmányi szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, hogy az túlzottan korlátozni fogja az életvitelét, a munkáltató azonban nem biztosított számára több kedvezményt.