Mikor nem lehet tanulmányi szerződést kötni a munkavállalóval?
Bár a tanulmányi szerződés legtöbbször mindkét fél számára előnyös, mégis vannak olyan esetek, amikor a munkáltató nem köthet szerződést a munkavállalóval.
Bejegyzések a ‘tanulmányi szerződés’ címkével ellátva
A tanulmányi szerződés buktatói és rejtett lehetőségei
Tanulmányi szerződést kötni látszólag egyszerű, a Munka törvénykönyve meghatározza ehhez a kereteket. Meg kell állapodni, hogy a munkavállaló részt vesz egy képzésen, amelyet a munkáltató támogat. Cserébe a munkavállaló egy előre meghatározott ideig nem szünteti meg munkaviszonyát. De mire érdemes még ezen kívül is figyelni?
Tanulmányi szerződés és egyéni fejlesztési idő Koronavírus
A veszélyhelyzet okozta gazdasági válság következményeinek csökkentése, a munkahelyek megőrzése érdekében igénybe vehető a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás mellett a bértámogatás. A támogatás igénybevétele során meg kell, vagy bizonyos esetekben meg lehet állapodni egyéni fejlesztési időről, amely időtartam alatt a munkavállaló munkavégzés helyett képzi magát.
A tanulmányi szerződés és versenytilalom a bírói gyakorlatban – 2. rész
Cikkünk első részében a tanulmányi szerződések tartalmával, a kizárt esetekkel, az írásba foglalás bírói gyakorlatával és a tanulmányi szerződés megszegésével foglalkoztunk, ma pedig a megszüntetésének gyakorlati kérdéseit és a Kúria joggyakorlat elemzéssel kapcsolatos következtetéseit ismertetjük.
Kúria: indokolt a munka törvénykönyve módosítása
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a munkavállalókat érintő versenytilalmi és tanulmányi szerződések vizsgálata után felvetette a munka törvénykönyve (Mt.) módosításának szükségességét.
A tanulmányi szerződés és versenytilalom a bírói gyakorlatban
Cikkünk első részében a tanulmányi szerződések tartalmával, a kizárt esetekkel, az írásba foglalás bírói gyakorlatával és a tanulmányi szerződés megszegésével foglalkoztunk, ma pedig a megszüntetésének gyakorlati kérdéseit és a Kúria joggyakorlat elemzéssel kapcsolatos következtetéseit ismertetjük.
A tanulmányi szerződés bírói gyakorlata – I.rész
A Kúria által vizsgált ügyekben a munkáltatók és a munkavállalók közel azonos mértékben nyújtottak be keresetet. Viszontkereset két ügyben fordult elő. Az egyik ügyben a munkavállaló azért kért sérelemdíjat, mert a tanulmányi szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, hogy az túlzottan korlátozni fogja az életvitelét, a munkáltató azonban nem biztosított számára több kedvezményt.