Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a munka törvénykönyvének a parlament 2018. december 12-ei ülésnapján elfogadott módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény kapcsán – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) kedden, nyilvános ülésen kihirdetett határozatában.
A munka törvénykönyvéről szóló törvény 2019. január 1. napján hatályba lépett módosításai lehetővé teszik, hogy a munkavállalók az eddig megengedettnél többet, akár évi 400 órát túlórázzanak. E lehetőség kiaknázása előtt azonban érdemes az Mt. változatlanul érvényesülő rendelkezéseit, valamint a kapcsolódó módosításokat is szemügyre venni.
A 2019. január 1. napján hatályba lépett jogszabályváltozások közül az egyik legnagyobb visszhangot kiváltott az akár hároméves munkaidőkeret alkalmazását is lehetővé tévő Mt. módosítás. A változás azonban nem ragadható meg csupán a munkaidőkeret lehetséges tartamának növelésében, a kapcsolódó rendelkezések feltérképezése is szükséges, hogy az új szabályozás jelentőségéről árnyaltabb képet kapjunk.
Az online pénztárgépek és az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) mellett a munka törvénykönyve módosítása, azon belül pedig az önkéntesen vállalható túlmunka is a gazdaság fehérítését szolgálja – mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke csütörtökön az M1 aktuális csatornán.
A Munka Törvénykönyve túlórára vonatkozó szabályainak módosítása mellett több fontos változás is bekövetkezik a módosítás év elejei hatályba lépésével – figyelmeztet az RSM blogja.
A kormány épp akkor egyeztetne a szakszervezetekkel a minimálbérről, amikor azok a túlóratörvény elleni fellépést egyeztetnék.
Megszavazta a parlament szerdán a munka törvénykönyvének módosítását, amely tartalmazza egyebek mellett a munkaidőbeosztás önkéntes megváltoztatásának és az önként vállalt túlmunkának a lehetőségét.
