Kik és milyen feltétellel léphetnek Magyarország területére a veszélyhelyzet elmúltával, ismertetjük a munkahelyi karantén szabályait, részletezzük az ellenőrzött bejelentésekre, a munkahelyvédelmi bértámogatásra és a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelmére vonatkozó átmeneti előírásokat is.
A veszélyhelyzet során nyújtott többletmunkájuk elismeréseként július 1-jén bruttó 500 000 forintot kapnak az egészségügyi és egészségügyben dolgozók. A munkáltatók ennek finanszírozásához támogatást vehetnek igénybe.
Számos, veszélyhelyzetben elfogadott adókönnyítés emelkedett törvényerőre az Országgyűlés keddi ülésnapján, így például egész évben nem kell idegenforgalmi adót és turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni. A képviselők elfogadták a kétéves munkaidőkeret intézményét, és jöhetnek a különleges gazdasági övezetek is.
Speciális döntéshozatali szabályok a számviteli törvény szerinti beszámoló készítésére kötelezett jogi személyeknél, kiterjesztik a munkaidőkeret szabályait a közúti szállításban közreműködő személy- és áruszállítást végzőkre, a építőipari nyers- és alapanyagok esetében a kutatási tevékenység csak előkutatás keretében végezhető.
A nyugdíjjárulék-fizetés alóli mentesség ideje alatt folytatott tevékenység nyugdíjra jogosító szolgálati idő lesz, az elért jövedelem pedig beszámításra fog kerülni a nyugdíj összegébe.
A koronavírussal kapcsolatos adóváltozásokról szóló sorozatunk első két részében az intézkedések közgazdasági okait, a veszélyhelyzetbe került vállalkozások kedvezményes adózási lehetőségeit, a számviteli beszámoló és egyes adóbevallások halasztási lehetőségeit mutattuk be. A harmadik részben a méltányosságról, a fizetési kedvezményekről és a végrehajtási eljárások felfüggesztéséről lesz szó.
A koronavírussal kapcsolatos adóváltozásokról szóló sorozatunk első részében az intézkedések közgazdasági okairól, a veszélyhelyzetbe került vállalkozások kedvezményes adózási lehetőségeiről volt szó. A második részben olyan szabályváltozásokat mutatunk be, amelyek a gazdasági tevékenységet végzők széles körét – vállalkozásokat, civil szervezeteket, magánszemélyeket – érintik, általában kedvező módon.
A veszélyhelyzetre tekintettel lehetősége van az adózóknak a társasági adóra vonatkozó kötelezettségük szeptember 30-ig történő teljesítésére. Akár élünk ezzel a lehetőséggel, akár nem, még van idő biztosra menni, hogy minden szabálynak megfeleljen az adóalap levezetésünk.
Nem túlzás azt állítani, hogy koronavírus járvány leállította a világgazdaság jelentős részét. Az idegenforgalom, a rendezvényszervezés, a szállodaipar, a vendéglátás, a közlekedés a legközvetlenebb károsultak, de a közvetett hatások miatt számos más ágazatban is visszaesett a kereslet. A gazdasági összeomlás elkerülése érdekében sürgős kormányzati intézkedésekre volt és van szükség. Ez egyrészt a válságágazatok megsegítését, másrészt az ehhez szükséges források biztosítását jelenti.
Hogy kell kezelni adójogi szempontból azokat a helyzeteket, amikor a vállalkozás nem védőeszközöket, hanem más termékeket, például számítógépet, háztartási eszközöket, élelmiszert vagy éppen pénzt kíván adományozni, esetleg ingyenesen nyújt szolgáltatást?
Veszélyhelyzetben a gyermekgondozási díjra való jogosultság azon gyermekek után hosszabbodik meg, akik 2020. március 11-én, vagy azt követően töltik be a második életévüket, ikergyermekek esetén pedig a harmadikat. A gyermekgondozási, gyermeknevelési ellátások időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül, ezért a veszélyhelyzet alatti meghosszabbításuk hosszabb szolgálati időt is jelent.
Mit tehet a munkáltató, ha dolgozóját járványügyi megfigyelés alá helyezik? ÉS mit tehet akkor, ha a munkavállaló vírustól való félelmében nem akar dolgozni? Hogyan biztosíthatók a gyakorlatban az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei? Fontos kérdések, fontos válaszok.
Lehet-e új munkaszerződést kötni home office-ban a munkavállalóval? Mi lesz a kényszerből, más megoldás hiányában fizetés nélküli szabadságra „küldött” dolgozókkal? Kiveheti-e az éves szabadságát, akit fizetés nélküli szabadságra küldtek? Fontos kérdések, fontos válaszok.
A magyar gazdaságpolitika elsődleges célja az eddig elért gazdasági eredmények megvédése, valamint a gazdasági növekedés lendületének visszanyerése – áll a Pénzügyminisztérium (PM) által bemutatott konvergenciaprogramban, amelyet a tárca benyújtott az Európai Bizottsághoz. A dokumentum idén 3 százalékos gazdasági visszaeséssel és 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycéllal számol, míg jövőre a gazdaság teljesítménye 4,8 százalékkal erősödhet.
Korábbi cikkünkben részletesen elemeztük a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatás Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásának 2020. április 16-ától hatályba lépett szabályait, amelyeket a kormány a piaci igényekre reflektálva 2020. április 29-i hatállyal módosított. Jelen írásunkban a változásokat tekintjük át.
Fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény változás: 10 milliárd forintig az adóévi adózás előtti nyereség teljes összege csökkentheti az adózás előtti eredményt. Szociális szövetkezet is értékesíthet helyi termelői piacon, könnyítések a központi költségvetés terhére nyújtott támogatásokhoz.
A járvány elleni védekezés során egyre több vállalkozás dönt úgy, hogy védőfelszerelést (pl. szájmaszkot, gumikesztyűt, fertőtlenítő folyadékot) juttat a dolgozóinak, az árucikkeit értékesítő kiskereskedőknek illetve a vevőinek. Sokszor azonban nem egyértelmű, hogy ennek milyen adójogi vonzatai vannak.
A gazdaságvédelmi akcióterv második fázisa öt fő területre, a munkahelymegőrzésre, a munkahelyteremtésre, a kiemelt ágazatok megerősítésére, a vállalkozások finanszírozására, a családok és nyugdíjasok védelmére koncentrál – mondta György László, az ITM államtitkára.
A hétköznapjainkat jelenleg övező járványügyi veszélyhelyzetben nyilvánvalóvá vált, hogy mekkora előnye van az elektronikus aláírásnak.
Valószínűleg napjaink legolvasottabb újságja a Magyar Közlöny, amelyet az adózási és számviteli szakemberek nap mint nap vegyes érzelmekkel várnak és olvasnak. A 2020. április 21-én megjelent 82. lapszámban kihirdetett 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelettel végre több olyan szabályozás is napvilágot látott, melyekről a kormányzat az elmúlt hetekben bejelentéseket tett. Ezekből szemezgetünk most.
