Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság tulajdonosi összetétele:
„A” tag: beltag, személyes közreműködésre kötelezett, tagi jogviszony keretében látja el az üzletvezetői teendőket. Főállású társas vállalkozó. 50%-os részesedés.
„B” tag: kültag, személyes közreműködésre jogosult tagi jogviszony keretében. Magyar állampolgár, lakóhelye Magyarország, de Ausztriában egyéni vállalkozó. Magyarországon csak evás osztalékjövedelme és adószámos magánszemélyként ingatlanbérbeadásból származó jövedelme van. 25%-os részesedés.
„C” tag: kültag, személyes közreműködésre nem jogosult. 25%-os részesedés.
Kérdéseink:
1. „A” tag után a betéti társaság a minimálbér után fizeti az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, de a tag ténylegesen nem veszi ki a minimálbért, így levonni nem tudja a 4, illetve 8,5% járulékot, de a tag be sem fizeti azt. Ebben az esetben ez a bt. részére be nem fizetett járulék az eva alapjába beleszámít? Esetleg duplán is? Ha viszont kiveszi a bt-ből a minimálbért, meg kell fizetnie az szja-t?
2. „B” kültag személyes közreműködést nem végez, nem vesz fel más jövedelmet, csak osztalékot. Ha viszont végezne személyes közreműködést, akkor legalább a minimálbér után adó- és járulékfizetésre kötelezett lenne tényleges jövedelemkivét hiányában is? Vagy amiatt hogy osztrák egyéni vállalkozó, csak tényleges jövedelemkivét esetén köteles adó- és járulékfizetésre?
3. Év közben a tagok a betéti társaság szabad pénzeszközét felveszik (mint osztalékelőleget), de nincs dokumentálva a felvett összeg, és annak tagok közötti megoszlása még év végén sem. Helyesen járunk-e így el?