Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

0 hozzászólások

Az Eva tv. 10. § (2) bekezdése szerint a eva alany akkor lehet az adóalany, ha nincs állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. Ugyan ezen paragrafus 4. pontja szerint az adóalany köteles bejelentést tenni, ha nyilvántartott adótartozása van, 5. pont szerint, ha nincs bejelentés a következő évre is evás adóalanyként tartja nyilván az adóhatóság.
Ezek szerint az adóhatóság nem vizsgálja, bárki folytathatja a tevékenységét evásként és esetleges ellenőrzés során derülhet ki, hogy nem felelt meg az adóévben az evaalanyiság feltételének?
Megnéztem pár kérdés-választ és ott is a még általam is vélelmezett gyakorlatot említették, mely szerint az adóhatóság határozatot hoz, ha nem felel meg az adóalany a feltételnek.
Melyik álláspont helyes Ön szerint?

Hogyan vizsgálja az adóhatóság a gyakorlatban az EVA alanyiság feltételeinek meglétét a nyilvántartott adótartozás esetében?
Lekérdez egy folyószámlát 2012.12.20-val és ott az adóalany túlfizetésben van, hiszen az eva feltöltési kötelezettség és a szakképzési hozzájárulás nem jelenik meg a bevallási oldalon csak azt követő évben februárban vagy májusban.
Ha a folyószámlán egyenlege többlet, de a késedelmi kamaton van adónem tartozás pl. 2 EFt akkor ezzel az adóalanyiság alól ki kellett volna jelentkezni?
Jól tudom-e, hogy az Art. szerint összevonni még mindig nem lehet az adónemenkénti egyenleget kivéve azt az esetet, amikor téves számlára fizettem be az adómat? Pl. az szja-t még mindig a régi számlaszámra utaltam, de idén már másikra kellett volna.