Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Egyéni vállalkozó egyéni cégből kft-vé alakult 2004-ben.
A 2000. évi C. tv. 2004. január 1-jén hatályba lépett módosítása hatálytalanította az Sztv. 142-143. paragrafusát. Ezzel 2004. január 1-jétől megszűnt a könyvvezetési mód váltással történő átalakulásnak az különleges szabálya, hogy a tartalékot áttérési különbözetként eredménytartalékba kell helyezni. A 142-143. § alkalmazása esetén nem kellett alkalmazni a 163. § nyitás utáni rendező tételeit. Az áttérési különbözettel eredménytartalékba került adózatlan összeg megadóztatását a társasági adó tv. 16. § (2) bek. f) pontja rendezte azzal, hogy az áttérés évében adóalap-módosító tételként figyelembe kellett venni az áttérési különbözetet.
Úgy gondolom, hogy az Sztv. 142. §-ának hatálytalanítása miatt az áttérés könyvelési teendőire 2004. január 1-jétől az Sztv. 163. § -a vonatkozik, amely tételesen meghatározza az áttérés utáni rendező tételeket. Ugyanakkor a társasági adó tv 16. § (2). bek. f) pontja hatályban maradt.

Következtetéseim és kérdéseim a következők:
Ha az Sztv. szerint nincs áttérési különbözet, akkor adóalap-módosító tétel sincs. A 163. § nyitás utáni rendező tételei viszont automatikusan megoldják az adózatlan tételek megadóztatását. Ha így járok el: nem veszek figyelembe adóalap-módosító tételt, az Sztv 163. §-a alapján viszont szabályosan lekönyvelem a nyitás utáni rendező tételeket, akkor az adóalapom a törvényeknek megfelelő lesz-e?

Az egyéni cégből átalult adózó az átalakulási vagyonmérleg tervezetében szereplő saját tőkét saját döntése szerint bonthatja-e meg jegyzett tőkére és tőketartalékra, vagy valamilyen szabály köti (csak az alaphelyzetet figyelembe véve)? Pl. ha 2003-ban indította egyéni vállalkozását, 2004-ben bejelentkezett egyéni cégként, és még 2004-ben megtörtént az átalakulás.

Átalakulási vagyonmérleg tervezet (2003. dec. 31.):
Tárgyi eszköz: 10.000 EFt, Készpénz: 2.000 EFt. Saját tőke 12.000 EFt. Ebből 500 EFt Mérleg szerinti eredmény.
Kérdésem a 11.500 EFt saját tőkére vonatkozik. Ha dönthet úgy, hogy a kft-t csak 3.000 EFt jegyzett tőkével indítja, az eredménytartalékba 9.000 EFt kerül, amely teljes egészében adózott összeg. Biztosítja-e jogszabály azt, hogy az adómentesen eredménytartalékba helyezett összeg később se legyen adóalap? Erre sajnos sem az szja-ban, sem a társasági adóban nem találtam választ. Vagy ez csak számomra probléma, és kötelezően (vagy esetleg csak célszerűen) jegyzett tőkébe kell helyezni a teljes saját tőkét?