Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Tisztelt Szakértők!

Köszönöm szépen a megtisztelő válaszukat.

Tehát a T. Szakértő álláspontja az, hogy ha van egy szerződés, legyen az egy haszonbérleti vagy más bérleti szerződés, ami több évre szól és a tárgyévi (haszon)bérleti díj, a tárgy év vége előtt, december 1-jén esedékes, de ezt a (haszon)bérleti díjat a bérbe vevő nem tudja kifizetni az adott évben, akkor ez nem lesz a tárgyévi beszámolóban kötelezettség, de ennél fogva költség sem, hiszen a kettős könyvvitel rendszere pont erről szól (ha nincs K láb, nincs T láb se), kizárólag azért, mert a szerződés még nem járt le és a (haszon)bérleti díjról nem állítanak ki számlát.

Vagyis cash-flow szemlélet érvényesül ez esetben miszerint, amit kifizettünk az költség, amit nem fizettünk ki az nem jelenik meg a beszámolóban. Ha a következő év elején tudjuk kifizetni az előző évi (haszon)bérleti díjat, akkor az a következő évben lesz költség. Még ha állítanának ki róla számlát, akkor megjelenik a beszámolóban.

Ezen logikából kiindulva a Helyi adó tv. szerinti adóalapmegosztásnál egyrészt a kifizetett (haszon)bérleti díjat, másrészt, ha nem volt kifizetés, aranykoronánként 500 Ft értéket veszünk figyelembe? (Htv. melléklet 1.2. pont)

Hogyan érvényesülnek a számviteli alapelvek az olyan (haszon)bérleti szerződésekből eredő kötelezettségek kezelésénél, ahol nem állítanak ki a (haszon)bérleti díjról számlát?

Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm szépen,