Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

A WE-1503 sz eredeti kérdés-válasz:

Egy bt. főállású beltagja, a tulajdonát képező családi ház egy részét műhelyként a saját bt-jének bérbeadja.
A fent nevezett beltag 7-es adószámmal rendelkezik, számlát állít ki a bérbeadásról. A 20%-os forrásadót azonban nem vonatja le a számlából, mert nyilatkozott, hogy összevonás alá eső jövedelemként vallja be a bérbeadásból származó jövedelmét, így a tagi jövedelmével (ami a minimálbér) együtt (a 10%-os költséghányad figyelembevételével) számfejteti le. Szja-fizetési kötelezettsége így nincs, mivel a számfejtéskor figyelembe kell venni a 3 gyermek utáni adókedvezményt. Év végén természetesen minden jövedelme bevallásra kerül, és ott sem jön ki adófizetési kötelezettség. Helyes ez az eljárás?
Válasz:
Az Szja törvény 74. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a bt. köteles levonni a bérleti díjból a 20%-os mértékű adót.
A 74. § (7) bekezdésének rendelkezése szerint a kifizető által levont adót év végén adóelőlegként kell igazolni (és az adóbevallásban feltüntetni) akkor, ha a bérbeadó magánszemély az összevonás alá eső (önálló tevékenységből származó) jövedelemre vonatkozó szabályok szerinti adózást választja az adóbevallásában.

Tisztelt Szűcs Józsefné!

Nagyon köszönöm válaszát, azonban a témával kapcsolatban én tovább keresgéltem az Szja törvényben, és az alábbi paragrafusokban vélek még megoldást. A 74. § (1) bekezdés szerint tehát a 20% a bérbeadás utáni forrásadó. De az adózó már 2002 óta bérbead, és azóta nyilatkozott arról, hogy az önálló tevékenységre vonatkozó adózást választja. A 74. § (7) bek. szerint ettől nem is térhet el 4 évig. Ez esetben szerintem kérhetné a 47. § (2) és 47. § (5) bekezdések alapján a göngyölítéses adózást, mely esetben az adóalapja a 18. § (1) és a 49. § (3) bekezdés szerint 10% költséghányadot figyelembevéve 90%. Mivel pedig az összevont adóalap adóját a 40. § (3) bekezdés alapján csökkenteni lehet a gyermekek utáni kedvezménnyel, így a három gyermejke miatt nem lenne adóelőlege. Tehát én nem találom sehol, hogy a törvény ex catedra kijelenti, hogy ha bérbeadás, akkor mindenképpen 20%-os adó terheli. Sőt, engedi önálló tevékenységből származó jövedelemként figyelembe venni. Ez esetben miért nem lehet alkalmazni az ide vonatkozó passzusokat? Annál is inkább, mert a saját bt.-jében számfejtünk neki tagi jövedelmet, nyilatkozott a főállású anyasági összegéről és arról, hogy egyéb jövedelme nincs. Ezek alapján pedig teljesen korrekt számfejtést végezhetünk.
Vagy csak törvénymódosítással lehetne segíteni ezen, hogy az állam ne kérjen előleget (kölcsönt) olyantól, aki teljesen adómentes lenne? Persze a biztosítás stb. az más, hiszen ezek befektetések, amelyek év végéig még sok körülménytől függenek, de ebben az esetben nem kedvezményt kíván igénybe venni az ügyfelem, hanem a jövedelme után akar korrekt szja-előlegt fizetni.