Iparűzési adó megosztása telephelyek között

1.Ha egy cég székhelye egy kis településen van (ahol is nincs helyi iapdó) (ez székhelyszolgáltatás bérlés), és nincs telephelye a cégnek sehol, és a cég számítógépes szolgáltatást végez, programoz, illetve azt fejleszt (amit elvileg bárhol tud csinálni, csak internet és számítógép kell hozzá) és ezt a tevékenységet ténylegesen itt Budapesten végzi egy albérletben (ami sehol nincs bejelentve), akkor a helyi ipadóval mi a helyzet? Budapestre nem is jelentkezett be, tehát nem is kell beadnom ipadó bevallást és meg sem kell osztani?

2. Ha egy cégnek a székhelye Budapesten van, de van egy telephelye vidéken, ahol szintén nincs (vagy alacsonyabb) iapdó, és hol ténylegesen vidéken, hol itt Budapesten végzi a fent említett tevékenységet, akkor meg kell osztani a helyi adót? Vagy mondhatom azt , hogy 2011. évben csak vidéken dolgozott? Budapestre mindenképpen be kell adnia ipadó bevallást és meg kell mindenképpen osztania?
Itt a budapesti székhely székhelybérléssel valósul meg.

Társaságunk több településen rendelkezik telephellyel. Két önkormányzat nem vezette be a helyi iparűzési adót.
Ezen települések adóalapja utáni adóval mit tegyünk?

Hogyan kell megosztani az iparűzési adót, ha ügyfelemnek, aki egészségügyi szolgáltatást végez, 4 városban van telephelye. A négy város közül kettőben bejelentett telephely a kórház, illetve orvosi rendelő, melyekben tárgyi eszközei a bt-nek nincsenek, bérleti díj sincs. Személyi jellegű ráfordítás sem állapítható meg, mert az egyik tag főállású orvos, így jövedelemkivétet nem számolunk, a másik tag pedig nyugdíjas és neki sincs bér, illetve egyéb jövedelme. Az iparűzési adót azon két városban osztottam meg, ahol az eszközök nyilvántartás szerint szerepelnek, míg a másik két város részére nullás bevallást küldtem eszközarányos megosztás szerint. Ahová a nullás bevallást küldtem, reklamációt nyújtott be és kért a bevallás módosítására. Hogyan osszam fel, illetve önellenőrizzem az egyes városokra jutó adó összegét?