Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

2003., illetve 2004. évben a kft.-vel munkaviszonyban álló dolgozóknak kölcsönt nyújtott a cég, évi 15%-os kamatra. A kölcsönök lejárata 2004.12.31., illetve 2005.12.31. A kamat a részfizetésekkor, illetve a lejáratkor esedékes.

1. Keletkezik-e kamatkedvezményből származó jövedelem címén adó, illetve járulékfizetési kötelezettség év végén az alábbi esetekben: (feltételezzük, hogy 2004. dec. 31-én a jegybanki alapkamat 10% marad!)
a) ha 2004. évben nem történik semmilyen törlesztés, tehát december 31-én továbbra is fennáll a tartozás 15%-os kamattal? (nem történik kamat törlesztés sem)
b) résztörlesztés történt, de maradt még tőke, illetve kamat tartozás év végére?
c) csak tőke törlesztés történt, és – a szerződésben foglaltak szerint – a lejáratkor (2005. évben) lesz esedékes a kamat összege?
d) Kamatkülönbözet esetén kell-e az évközbeni jegybanki alapkamat változások szerint időintervallumok alapján számolni a kamatkedvezményből származó jövedelmet, vagy pedig elégséges a törlesztésnapi, illetve a december 31-i időpont jegybanki alapkamat +5%-hoz viszonyítani?
e) Esetleges kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezése esetén a tárgyévre járó teljes kamat összegének megfizetésével – a tőke összeg törlesztése nélkül – elkerülhető-e a kamatkülönbözet adózása?
2. Amennyiben keletkezik kamatkedvezmény címén jövedelem, milyen adó illetve tb-vonzatai (egyéni járulék) vannak? Ha nincs miből levonni, akkor hogyan történik azok elszámolása? A dolgozó befizetheti az adókat és járulékokat?

A feltett kérdéssel kapcsolatban talált APEH állásfoglalás: 89/2002 2.pontja (AEÉ 2002. évi 7. szám 1. pont), mely nem egyértelműen a 2004. évben megváltozott jogszabályra vonatkozik.