Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

0 hozzászólások

Tisztelt ADO.HU!

Kérem az alábbi ügyben állásfoglalásukat, szakmai véleményüket.

Köszönettel: Vincze Gergely

Egy Kft. eladóként adásvételi szerződés megnevezéssel olyan szerződést köt a vevőivel, hogy a saját tulajdonában álló beépítetlen területen – építési engedély birtokában – többlakások lakóházat fog felépíteni (egyik lakás hasznos alapterülete sem éri el a 150m2-t) és átadni részükre. Az adásvételi szerződést még az építkezés folyamata alatt megkötik a felek. Ebben a szerződésben a vevő arra köteles, hogy megfizesse határidőben a lakás vételárát, míg az eladó köteles az épületet felépíteni, az elkészült lakást átadni a vevőnek (birtokátruházás), beszerezni a használatbavételi engedélyt és társasházzá alakítani az épületet (albetétesítés). Az ún .társasház előzetes alapításának ténye már az építési engedély kiadása után feljegyzésre került a telekingatlan tulajdoni lapjára.

Az Áfa tv. 259.§ 12. szerint: lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület;  

Az eladó által felépített ingatlan akkor fog lakóháznak minősülni, ha a használatbavételi engedély birtokában megtörténik az épületfeltüntetés a térképen és a tulajdoni lapra is bejegyzik a művelési ág változását (lakóház). A már feltüntetett lakóház egyes helyiségei akkor válnak lakássá, amikor megtörténik a társasház megalapítása (albetétesítés).

1./ A fenti esetben mikor történik meg az Áfatv. szerinti teljesítés (55.§ (1) bek. ), amikor a „tényállásszerű teljesítés”, nem csupán az ingatlan birtokának és tulajdonjogának átruházásából áll, hanem az eladó köteles használatbavételi engedély is beszerezni és társasházzá alakítani az épületet, amely később történik meg mint a birtokátruházás vagy a tulajdonjog átruházás?

2./ Helyesen jár-e el az eladó Kft., hogy a vevőknek – akik kifizették a vételárat – úgy állít ki 5% adókulccsal (vég)számlát az adásvételről, hogy bár a műszakilag elkészült lakásokat átadja számukra (birtokukba bocsátja), de a használatbavételi engedéllyel még nem rendelkezik. Vagy ekkor még csak előleg számla kibocsátására jogosult az eladó?

3./ Lehet-e úgy értelmezni az Áfatv. 259.§ 12. pont szerinti lakóingatlan fogalmát használva a 3. számú melléklet I. 50. –ben leírt mondat „kialakítandó lakás” szavait, hogy például egy „félkész lakást” (építési engedély alapján  épülő, de műszakilag még nem kész) is 5%-os adókulccsal lehet értékesíteni, függetlenül attól, hogy bárki is befejezni az építkezést? (50. a 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert)