Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Tisztelt ADO.HU!

Kérem az alábbi ügyben állásfoglalásukat, szakmai véleményüket.

Köszönettel: Vincze Gergely

Egy Kft. eladóként adásvételi szerződés megnevezéssel olyan szerződést köt a vevőivel, hogy a saját tulajdonában álló beépítetlen területen – építési engedély birtokában – többlakások lakóházat fog felépíteni (egyik lakás hasznos alapterülete sem éri el a 150m2-t) és átadni részükre. Az adásvételi szerződést még az építkezés folyamata alatt megkötik a felek. Ebben a szerződésben a vevő arra köteles, hogy megfizesse határidőben a lakás vételárát, míg az eladó köteles az épületet felépíteni, az elkészült lakást átadni a vevőnek (birtokátruházás), beszerezni a használatbavételi engedélyt és társasházzá alakítani az épületet (albetétesítés). Az ún .társasház előzetes alapításának ténye már az építési engedély kiadása után feljegyzésre került a telekingatlan tulajdoni lapjára.

Az Áfa tv. 259.§ 12. szerint: lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület;  

Az eladó által felépített ingatlan akkor fog lakóháznak minősülni, ha a használatbavételi engedély birtokában megtörténik az épületfeltüntetés a térképen és a tulajdoni lapra is bejegyzik a művelési ág változását (lakóház). A már feltüntetett lakóház egyes helyiségei akkor válnak lakássá, amikor megtörténik a társasház megalapítása (albetétesítés).

1./ A fenti esetben mikor történik meg az Áfatv. szerinti teljesítés (55.§ (1) bek. ), amikor a „tényállásszerű teljesítés”, nem csupán az ingatlan birtokának és tulajdonjogának átruházásából áll, hanem az eladó köteles használatbavételi engedély is beszerezni és társasházzá alakítani az épületet, amely később történik meg mint a birtokátruházás vagy a tulajdonjog átruházás?

2./ Helyesen jár-e el az eladó Kft., hogy a vevőknek – akik kifizették a vételárat – úgy állít ki 5% adókulccsal (vég)számlát az adásvételről, hogy bár a műszakilag elkészült lakásokat átadja számukra (birtokukba bocsátja), de a használatbavételi engedéllyel még nem rendelkezik. Vagy ekkor még csak előleg számla kibocsátására jogosult az eladó?

3./ Lehet-e úgy értelmezni az Áfatv. 259.§ 12. pont szerinti lakóingatlan fogalmát használva a 3. számú melléklet I. 50. –ben leírt mondat „kialakítandó lakás” szavait, hogy például egy „félkész lakást” (építési engedély alapján  épülő, de műszakilag még nem kész) is 5%-os adókulccsal lehet értékesíteni, függetlenül attól, hogy bárki is befejezni az építkezést? (50. a 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert)

Feltett kérdés