Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Egy kereskedelmi tevékenységet végző Kft. telephelyén bővítést tervez. A meglévő raktárépületét kívánja bővíteni, ezzel egyidejűleg (a bővítés részeként) lakás (lakóingatlan) is felépítésre kerül, mely fizikailag a telephelyen található. Az építési engedély is erre vonatkozik (telephely bővítés és lakóingatlan létrehozása). A Kft. a lakóingatlant bérbeadás útján kívánja hasznosítani, melyet adókötelessé kíván tenni bejelentése útján. A későbbiekben (végleges használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követően) a tevékenység bővülésének vagy változásának függvényében felmerült, hogy a lakóingatlant átminősítik irodává, üzletté.

Az Áfa tv. előírásai szerint a lakóingatlan létrehozása során felmerült áfa nem levonható csak adóköteles továbbértékesítési cél vagy bérbeadás esetén (124. §, (1) bekezdés h-i) pontok, 125. § (1), (2) bekezdések). Mivel a lakóingatlan hasznosítását adókötelesen kívánja a társaság végezni ezért a beruházás során felmerülő áfát levonásba kívánja helyezni. Az építés során felmerülő áfát a 142. § rendelkezései szerint (fordított adózás) kezelnék.

1. Az építés (beruházás) alatt felmerülő előzetesen felszámított áfa mikor helyezhető levonásba? Már az építés ideje alatt vagy csak a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésekor?
A bérbeadás adókötelessé tételét elegendő-e, ha a végleges használatba vételi engedély jogerőre emelkedésekor teszi meg a Társaság?

2. A lakás másik tervezett hasznosítási módja (iroda vagy üzlethelyiséggé történő átminősítés) esetén a végleges használatbavételi engedély megszerzését követően az építés alatt felmerülő előzetesen felszámított áfa levonható-e?

3. Van-e lehetőség a lakás átminősítésre (üzlet, iroda) az építés (beruházás) alatt is? Ez hogyan befolyásolja az áfa levonhatóságát?