Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

0 hozzászólások

Tisztelt Szakértő!

A lenti eset megoldásában kérném szíves segítségüket.

Magánszemély üzletrészt (90%)értékesít külföldi vállalkozás részére(nem kifizető). A vételár devizaszámlára érkezett, devizában. Az ügylet 2019.08. hónapban történt.

kérdések:

Milyen árfolyamot kell használni az eladási ár Ft-ban történő megállapításához? a számlán történő jóváírás napjának MNB közepét, vagy lehet az előző negyedév utolsó hó 15-ik napjának árfolyamát is?

Milyen módon kell megállapítani az üzletrész eladása után adóalapot? A saját tőke 120 millió Ft ebből a jegyzett tőke 3 millió Ft. Az üzletrész(90%) eladási ára: 640 millió Ft.

Az Szjatörvény 67. §-a alapján az értékpapír átruházásából származó jövedelem – vagyis az átruházásból származó bevétel csökkentve az értékpapír megszerzésére fordított értékkel és a kapcsolódó járulékos költségekkel – árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül, és 15 százalékos személyi jövedelemadóval (szja) adózik.

Az árfolyamnyerességből származó jövedelmét a magánszemély csökkentheti-e az ügylettel kapcsolatos ktg-ivel, pl ügyvédi díj, stb.

Az eladó oldaláról az Szja tv. 67. § (1) szerint árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet e törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni. Ez utóbbi mondatrész sem mellékes, de ennek az adókötelezettségnek a megállapítása mégis egyszerű, ami arról szól, hogy a vétel és eladás különbözete az adóalap és adózik az árfolyamnyereség szabályai szerint.
Az utóbbi mondatrész arra enged következtetni, hogy ha piaci árnál többért adom el, akkor az a feletti rész adókötelezettsége már nem árfolyamnyereség szerint adózik, hanem egyéb jövedelemként.
Ha jól értem a kérdését, az arról szól részben, hogy mennyi a szerzési érték: azt gondolom, hogy a jegyzett tőke összege (lehet más is, éppen ezért beszélünk arról, hogy ha valaki kevesebbért vagy többért szerzi meg az értékpapírt, akkor van-e és mikor adókötelezettsége). Tehát eladói oldalról a szerzési érték és az eladási érték különbsége a jövedelem, ami árfolyamnyereség. 

A másik része a kérdésnek az, hogy az eladási ár hogyan viszonyul a piaci értékhez.

Az Szja tv. 3. § 9 pont f) pontját szoktuk jellemzően alkalmazni, amely szerint egyéb módszert használnak, ha a szokásos piaci érték az a)–e) pont szerinti módszerek egyikével sem határozható meg, azzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek, továbbá tőzsdén nem forgalmazott részvény, valamint vagyoni betét, üzletrész és más hasonló, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés szokásos piaci értéke – ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja – a vagyoni részesedést kibocsátó jogi személynek, egyéb szervezetnek a vagyoni részesedés megszerzésének alapjául szolgáló szerződés megkötésének, jogügylet létrejöttének napján ismert, a beszámoló elfogadására jogosult szerve által már jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó rész, növelve a kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll.

Az eladási ár és a Saját tőke? avagy az eladási ár és a jegyzett tőke közti különbség az adóalap? Az értékpapír megszerzésére fordított ktg a saját tőkében szereplő érték is….

hogyan lehet a NAV felé hiteltérdemlően megvédeni a TV-ben szereplő piaci értéket? Egy IT cégről van szó, amelyik e-learning szolgáltatásokat nyújt

Mikor képződik adó és járulékfizetési illetve bevallási kötelezettsége a magánszemélynek SZJA-, illetve SZOCHO tekintetében?

Hogyan kell eljárni, ha a magánszemély nem érte el a SZOCHO plafont. Elegendő-e a SZOCHO plafon eléréséig feltölteni, vagy a teljes jövedelemre eső SZOCHO-t meg kell fizetni még szeptember 12-ig?

Köszönöm a segítséget.