Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Néhány munkajogi témában kérném szíves segítségüket. Cégünk bár KKV, a létszámunk folyamatosan növekszik. A cégjegyzésre jogosult személy, kizárólag az ügyvezető. Az utóbbi időkben dinamikusan bővül a létszámunk és természetszerűleg vannak kilépő dolgozók is. Eddig az volt a gyakorlat, hogy mindent az ügyezető írt alá, de amióta megugrott a létszámunk, egyre nehezebb a gyakorlatban megoldani, hogy mind a munkaszerződéseket, mint a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos iratokat személyesen ő írja alá, mert számos elfoglaltsága miatt kevés időt tölt az irodában.

A kérdéseim a következők:

  1. Van-e arra lehetőség, hogy a munkaviszony létesítésével és megszűnésével kapcsolatos iratokat ne az ügyvezető, hanem az erre kijelölt más dolgozó, jelen esetben a könyvelési, bárszámfejtési és HR feladatokat is ellátó személy írja alá. Ha igen, akkor mi ennek a feltétele? Pl. Elegendő-e az, hogy az erre kijelölt személy munkaköri leírása ezt tartalmazza, illetve más munkavállalók esetében kell-e utalni a munkaszerződésükben, vagy a munkaköri leírásukban arra, hogy a munkáltatói jogokat az ügyvezető távollétében X beosztású személy látja el a dokumentumok aláírása tekintetében.
  2. Amennyiben erre van lehetőség, akkor ezt milyen jogszabályi hellyel tudom alátámasztani, hiszen minden dokumentumon cégszerű aláírás van megjelölve, a kijelölt személy pedig nem tud cégszerűen aláírni. Ha egy kilépett dolgozó esetében a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos iratokat a kijelölt személy írja alá, akkor ezt elfogadják-e tőle a hatóságok, érvényesnek tekinthető-e, ha igen, akkor ezt az illető mivel tudja igazolni? Feltételezem, hogy van rá megoldás, mert egy több száz főt foglalkoztató cégnél (pl. multinacionális vállalat) sem valószínű, hogy minden ilyet iratot a cégjegyzésre jogosult ír alá személyesen, sokkal inkább a bérszámfejtő.
  3. A COVID járvány óta a mi esetünkben beigazolódott, hogy hasznos és hatékony a home office-ban végzett munka. Éppen ezért bár nem rendeltük el, de lehetőévé tettük, hogy az a munkavállaló, aki jobban szeretne otthon dolgozni, mint bejárni az irodába, akkor erre lehetősége van. Számosan élnek is ezzel a lehetőséggel. Nekem viszont, mint bérszámfejőnek, minden hónap 10-ig kötelességem a bérjegyzéket számukra átadni tájékoztatásul a bruttó béréről és a levont járulékairól stb. (A fizetésének átvétele nem téma, mert mindenki átutalással kapja a járandóságát). Azok esetében, akikkel nem találkozom, mert otthon vannak, vagy ritkán jelennek meg az irodában, azokkal kapcsolatban hogyan tudom ezt szabályosan megoldani e-mailen? Aláírni így nem tudja nekem, de elegendő-e, ha csak egyszerűen elküldöm az általa megadott e-mail címre. Ez az e-mail cím lehet privát is, vagy csak céges e-mail? Visszaigazolást arról, hogy a levelemet megkapta hiába kérnék, mert egészen biztos, hogy a 82 főből 15 nem tenné meg, sőt, esetleg el sem olvassák, mert személyes tapasztalom szerint nem is érdekli őket a bérjegyzék.
  4. A szabadság kiadására vonatkozó szabályokat tartalmazza az Mt. Megfelel-e a jogszabályi követelményeknek az, ha a munkáltató nem rendelkezik a szabadságok kiadásának lehetőségével, mindössze annyiban, hogy minden év december 20-át követően nálunk teljes leállás van, illetve a munkanapoknak kijelölt szombatokon nem dolgozunk. Arra kérjük a dolgozókat év elején, hogy ezekre a napokra tartalékoljanak szabadságot, egyebekben akkor veszik ki, amikor szeretnék. Tehát van, aki egy-két napokra darabolja szét, és nincs meg az egybefüggően hosszabb idő.
  5. A közeljövőben olyan változást tervezünk, ahol meg fog történni egyfajta „cégvásárlás”. Nem a részesedés eladásáról van szó, hanem arról, hogy azt a résztevékenységet, amelyet mi végzünk, egy másik tulajdonos fogja végezni, egy Magyarországon újonnan alapított, vagy már meglévő cégben, és ezzel egyidőben erről a tevékenységről lemondunk. A munkavállalók azonban át fognak kerülni az új cégbe, és ugyanazt a tevékenységet fogják végezni, mint eddig, még az is lehet, hogy az asztaluk és a számítógépük is ugyanaz lesz. A kérdés az, hogy ebben az esetben megvalósul-e a munkajogi jogutódlás fogalma, ha igen, kötelező-e vagy csak lehetőség a jogutódlás megvalósítása, illetve milyen munkajogi feladatokat kell ilyenkor elvégezni és milyen bejelentési kötelezettség merül fel a NAV felé.