Osztalékfizetés

Egy előadáson hallottam, hogy az osztalékot ki lehet „fizetni” tárgyi eszközben is. Hogy valósul ez meg könyvelés és adó szempontjából? Van-e ennek áfa vonzata?

Van egy kft., aki 2001-ben nyereséges volt. 2002, 2003-ban veszteséges lett, Így a 2004. évi nyitó eredméytartalék: – 1000 EFt. A kérdésem az lenne, hogy a negatív eredménytartalék terhére fizethetnek-e ki osztalékot a 2001-es év után?

Van egy kft. amely 2004-ben az eredménytartalék terhére szeretne kivenni osztalékot. A tulajdonosi elosztása 50-50%, tagjai belföldi magánszemélyek. A mérleg adatai:
1. A cég adatai az osztalékfizetés előtt: Saját tőke: 121.012 EFt, Jegyzett tőke: 10 MFt, Eredménytartalék összesen: 111.012 EFt (2000: 51.187 EFt , 2001: 19.577 EFt, 2002: 22.919 EFt , 2003: 17.329 EFt), Tárgyévi adózott eredmény: nulla.
Az eddigi bevallásnál egyszer sem hagyott jóvá osztalékot, tehát nincs elkülönítve a mérlegben. 2004-ben az eredménytartalék terhére 27.926 EFt-ot szeretnének kivenni. Jó-e az az eljárás, hogy a saját tőke 30%-os részét számoltuk ki 20%-os osztalékadóra? A fizetendő adó így 5.585 EFt lenne. Számításunk szerint beleférne az osztalékfizetési korlátba, így kifizethető lenne ennyi osztalék.
2. A cég adatai osztalékfizetés után: Saját tőke: 93.086 EFt, Eredménytartalék: 83.086 EFt.
A kérdésem az lenne, hogy a fenti számítás helyes-e, valamint lehetséges-e most 2004-ben kivenni ezt az osztalékot az előző évek jóváhagyásai nélkül, vagy csak osztalékelőleget tudna kivenni az eredménytartalékból? Az osztalék számításakor a saját tőke 30%-os számítást el lehet fogadni, vagy mivel előző évekre vonatkoznak, a jegybanki alapkamatos számítást kell figyelembe vennünk?