Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Otthonunk egyházi, időseket ápoló, gondozó szociális otthon (szociális ágazat). Nem tartozunk a kollektív szerződés hatálya alá, hanem a Munka Törvénykönyve hatály alá tartozunk, ugyanakkor az 1995. évi CXXI. törvény 36. § (4) bekezdése alapján a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény munkaidőre, pihenőidőre, valamint előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeit is biztosítani kell.

1. A 2003. évi LXXXIV. törvény rendelkezik az egészségügyi dolgozók speciális munkavégzésére vonatkozó szabályairól. Értelmeztetni szeretnénk néhány munkavégzésre vonatkozó jogszabályt.
Kérdésünk alaphelyzete:
– Kórházban dolgozó főállású közalkalmazottként, egészségügyi szakképesítéssel rendelkező általános ápoló, gondozó a mi otthonunkban szabadnapján részmunkaidőben ápolói munkát vállalna. Főállású munkaviszonyában a kötelező heti óraszáma 40 óra.
– Önkormányzati szociális idősek otthonában dolgozó főállású közalkalmazott szakképesítése általános ápoló, gondozó a mi otthonunkban szabadnapján részmunkaidőben ápolói munkát vállalna. Főállású munkaviszonyában a kötelező heti óraszáma 40 óra.
– Hány órát dolgozhat főállású munkaideje mellett mindkét esetben az ápoló, szabadidejében naponta, illetve hetente? Van-e munkaidő-korlátozás?
– Milyen maximális éves időkeretben alkalmazható részmunkaidőben a fenti dolgozók esetében a főállású munkaviszony mellett?
– Részmunkaidős alkalmazásuk esetén figyelembe kell-e venni a rendkívüli munkavégzés 200 vagy 300 maximum órás időkeret határait, valamint ez a részmunkaidős munkavégzés rendkívüli munkavégzési 200 vagy 300 maximum órás időkeretbe bele kell e számítani vagy sem?

2. Idősek egyházi szociális otthonában, azaz nálunk dolgozó általános ápoló, gondozó esetében alkalmazható-e a hathavi időkeret?

3. A ránk vonatkozó 257/2000. Kormányrendelet 2. számú melléklete alapján besorolás szempontjából mi a helyes besorolás?
– Élelmezésvezető esetében: végzettsége vendéglátó-ipari főiskola, mely alapján F fizetési besorolás szerepelhetne, de a 257/2000.kormányrendelet 2. számú melléklet maximum E kategóriát ír, igaz, hogy megjegyzés címszó alatti mondat utal a szakképzettségi szintnek megfelelő besorolás alkalmazására. A közétkeztetésről szóló 80/1999. GM-EüM-FVM együttes rendelet 26 §-a az élelmezésvezetők besorolását 2003. január 01-től az érvényes besorolás elismeri a főiskolai végzettséget és F kategóriába sorolja. E vagy F kategória a helyes?
– Szociális ügyintéző esetében: hasonló a helyzet, mert munkatársunk végzettsége szociálpedagógus + szociális szakvizsga. A 257/2000. kormányrendelet 2. számú melléklete E kategóriát ír, igaz, hogy megjegyzés címszó alatti mondat utal a szakképzettségi szintnek megfelelő besorolás alkalmazására. Az 1/2000 SZCSM rendelet kiegészítő szabályoknál a szociálpedagógust felsőfokú szociális végzettségnek ismeri el, s ez alapján a besorolása F kategória lenne. E vagy F kategória a helyes?
A szociális ügyintéző, amikor letette a szociális szakvizsgát és eddig E kategóriában volt, a szakvizsga letétele után a 1993 évi III. törvény 92§ értelmében előbbre kell-e sorolni egy kategóriával?
– A kórházból jött részmunkaidőt vállaló végzettsége Eü érettségi + pszichiátriai ápoló és szakgondozó besorolása D kategória, szociális otthonból részmunkaidőt vállaló munkavállaló végzettsége Eü érettségi + felnőtt szakápoló, besorolása C kategória. Ha nálunk részmunkaidőt vállaló mindkét munkavállaló esetében C vagy a D kategória besorolás a helyes?

4. A szociális ügyintéző nem kötelezett a szociális szakvizsga letételére, de mégis saját elhatározásból saját költségén elvégezte. Kötelező-e részére a letételt követő évben elismerésként az 1 havi illetmény kifizetése? Számít-e az a tény, hogy kötelező a szakvizsga megszerzése vagy saját elhatározásából szerezte meg az anyagi elismerés szempontjából? Melyik esetben jár vagy nem jár az elismerés?