Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Tisztelt Veres László!

Április 9-én tettünk fel egy kérdést a közösségen belüli termékértékesítés/termékbeszerzés esetén történő tulajdonjog átszállással kapcsolatban, amire Ön április 20-án válaszolt.
A részletekbe menő választ ezúton is nagyon szépen köszönjük!

A kérdésfeltevéskor sajnos azonban nem minden részlet volt tisztázott az ügylettel kapcsolatban.
Most már minden részlet világos, szeretnénk, ha ezt az ügyletet az új részletek ismeretében tudná nekünk értékelni.

Annyi eltérés, illetve pontosítás van az eredeti állapothoz képest, hogy az áru rendeltetési helyre való megérkezése után a következők fognak történni:
– az áru megérkezéskor egy harmadik fél által üzemeltetett raktárba kerül, aminek bérleti díját a vevő fizeti
– szerződés szerint a vevő a tulajdonjogot a vételár kifizetésével szerzi meg, addig az áru a raktárban marad
– a vevő egyik alkalmazottja, aki műszakilag kompetens, írja alá megérkezéskor a CMR-r, azaz a nemzetközi fuvarlevelet, igazolva ezzel az áru sértetlen megérkezését a vevő által fizetett raktárba (ez lehet a korábban Ön által említett birtokba adás, ha jól értjük)
– mivel a vevő bankhitelből fizeti majd a terméket, a bank egyik képviselője egy bizonyos idő után megtekinti az árut, hogy megfelelő állapotban vannak -e azok a hitel folyósításához
– a bankhitel folyósítása után a vevő végül fizet, és ezzel a kifizetéssel száll át a tulajdonjog a vevőre, innentől szerződés szerint már kiviheti a raktárból a terméket
– előzetes számításaink szerint a teljes procedúra, az áru megérkezésétől a tulajdonjog megszerzéséig maximum 1 hónapot vehet igénybe

A kérdésünk az lenne, hogy változtatnak ezek a részletek bármit is az április 20-i válasz tekintetében?
Azaz továbbra is az a véleménye, hogy az ügylet megfelel a közösségen belüli termékértékesítés szabályainak, és az ügylet „szétszedésének” továbbra sincs jogszabályi alapja?

Köszönjük a szíves segítségét!