Üzletág értékesítés vagy valami más?

Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségüket.

Ügyfelem szoftverfejlesztéssel foglalkozik, és a legnagyobb megrendelőnk egy, az USA-ban működő cég. Ezzel a megrendelővel a cég tulajdonosai olyan megállapodást készülnek kötni, amelynek lényege a következő: a tulajdonosok kötelezettséget vállalnak arra, hogy egy bizonyos típusú szoftverterméket soha senkinek nem fognak gyártani, erről örök időkre lemondanak, valamint a mi munkavállalóinkat átadjuk az általuk alapított magyarországi cégnek, akiknek ezután ők lesznek a munkáltatójuk. Ezért az ügyletért egy nagyobb összeget hajlandóak fizetni, nem a magánszemély tulajdonosoknak, hanem a cégünknek. Ezzel gyakorlatilag megszűnik a mi eddigi főbb tevékenységünk, és átmenetileg ingatlan- és eszközbérbeadásból lesz árbevételünk, ugyanis az újonnan alapított cég eleinte nem fog rendelkezni eszközökkel, azokat tőlünk fogják bérelni. Tehát gyakorlatilag a tevékenységről való lemondásért és a munkavállalókért fizetnek.

A munkavállalók fizikailag nem mennek sehová, mindenki ugyanazt fogja csinálni mint eddig, ugyanannál az asztalnál és ugyanazzal a számítógéppel. Csak a munkáltató személye fog megváltozni. Kérdéseim a következők:

1. Hogyan lehet definiálni ezt a gazdasági eseményt? Látszólag úgy néz ki, hogy „üzletág” értékesítés, mert valóban lemondunk, ha tetszik értékesítjük ezt a tevékenységet. De érzésem szerint ez nem az, mert nem adunk át telephelyet, semmilyen eszközt és kötelezettséget. Tehát nem felel meg a számviteli törvény 3.§ (5) 2a pontjában foglaltaknak, és nyilván a Tao tv. 4.§ 28/c pontjának sem.
2. A „vevő” számlázni kéri a kialkudott árat, annak megfizetése 4 év alatt, évente részletekben fog megtörténni. Számviteli szempontból minek lehet ezt tekinteni. Értékesítés nettó árbevételének, annak ellenére, hogy ez egy egyszeri ügylet, csak a pénzügyi teljesítés történik meg több részletben? Vagy egyéb bevétel?
3. Áfa szempontjából szolgáltatás nyújtásnak számít? Ha ez nem tekinthető üzletág értékesítésnek, akkor itt nem érvényes az Áfa tv. 17.§ (4) bekezdése. Egyáltalán kell-e ezt számlázni, és terheli-e áfa fizetési kötelezettség, tekintettel arra, hogy nem rendszeres és üzletszerű gazdasági tevékenységről van szó, csak tartózkodás a jövőben egy bizonyos munkavégzéstől, cselekménytől. Esetleg itt érvényes az Áfa tv. 13.§ (2) b) pontja, amely szolgáltatásnyújtásnak tekinti a kötelezettségvállalást valamely tevékenység egészbeni vagy részbeni abbahagyására, vagy annak végzésétől való tartózkodásra, illetőleg valamely helyzet tűrésére. Ugyanakkor rögtön utána a (3) bekezdés rögzíti, hogy nem minősül szolgáltatásnyújtásnak, ha a szolgáltatás nyújtója részére az ellenérétket akár a szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik fél megtéríti. Itt ezt megtérítik, hiszen ezért fizetnek. Akkor ez most mi áfa szempontjából?
4. Szándékunk szerint a munkavállalók munkáltatói jogutódlással kerülnek át az új cégbe. Jól gondolom-e, hogy a leírtak alapján ez nem is szabadon eldönthető kérdés, hanem az Európai Unió és a hazai jog szerint is kötelező?
5. A „vevő” nem vitatja a munkáltatói jogutódlást, azt elfogadja, mégis meg kívánja szüntetni közös megegyezéssel a most fennálló munkaviszonyt, és újat kötnének, amiben szerepel a munkáltatói jogutódlás ténye. Mivel munkáltatói jogutódlás esetében nem szűnik meg a munkaviszony, így új munkaszerződést sem kell kötni (csak tájékoztatás stb.), de ha ehhez mégis ragaszkodnak, akkor az a szerződés nem lesz semmis?
6. Milyen teendő van a munkavállalókkal ilyen esetben, hogyan kell beadni munkáltatói jogutódlás esetében a 1041-es nyomtatványt, és a továbbiakban fel kell-e majd tüntetni a 08-as havi járulékbevalláson a jogelőd adószámát, vagy ez csak az átalakulás eseteinél töltendő ki. Honnan fogja tudni a NAV, hogy folyamatos jogviszonyról van szó?
7. Végül pedig lehetséges-e az, hogy „H” munkavállalóit munkáltatói jogutódlással átveszi „E”, majd 1-2 hónappal később „E” cégtől „Z” cég. Ugyanis „H” és „E” Kft-nek ugyanaz a tulajdonosa, „Z” vevő cég pedig igényt tart „H” munkavállalóira is, de szerződés a fenti ügyletről csak „E” és a vevő „Z” cég között jön létre.