Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Az Adó-kérdések és válaszok című kiadványuk 2004. aug. 16-i (3.) számában jelent meg egy kérdés-felelet az államháztartási támogatások utáni arányosítási kötelezettségről. Ebben a kérdéskörben szeretnék tájékoztatást kérni, melyről a víz- és csatornaszolgáltatással foglalkozók az Áfa-törvény módosítása óta nem kapnak egyöntetű állásfoglalást.
Társaságunk önkormányzati tulajdonban van, fő tevékenységeként közműves ivóvíz-szolgáltatással és szennyvízelvezetéssel foglalkozik. Több településen szolgáltatunk ivővizet és vezetjük el a keletkező szennyvizet.
A 2004. évi központi költségvetésről szóló 2003. évi CXVI. törvény 5. sz. melléklete rendelkezik a lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatására felhasználható központosított előirányzatról. Az előirányzat azon települések támogatására szolgál, ahol az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátáts és szennyvízszolgáltatás, valamint a más víziközműtől vásárolt (átvett) lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak. A több települést ellátó, nem állami tulajdonú víziközművet, illetve csatornaművet üzemeltető szolgáltatók a támogatási igényt egy kiválasztott önkormányzaton keresztül nyújthatják be. Az igénybejelentés részletes rendjéről a környezetvédelmi és vízügyi miniszter – a belügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel és az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel egyeztetett – tájékoztatót jelentet meg, mely szerint a szolgáltatási díjakra vonatkozó nettó támogatást csak azok az önkormányzatok igényelhetik, amelyeknél a következő feltételek teljesülnek:
– a nem csatornázott területeken az ivóvízszolgáltatás 2004. évi várható fajlagos ráfordítása meghaladja a nettó 272 Ft/m3 mértéket,
– a csatornázott területeken az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás együttes, összevont 2004. évre várható ráfordítása meghaladja a nettó 517 Ft/m3 mértéket,
– a nem állami tulajdonú víziközműből történő ivóvízátvétel esetén az átvett víz költsége a vásárolt vizet lakossági fogyasztásra továbbfelhasználó szolgáltatónál 2004. évben meghaladja a nettó 152 Ft/m3 mértéket.
Az odaítélt támogatás összegét az önkormányzat köteles átutalni a szolgáltató számára egy előre rögzített időintervallumon belül.

Az ebből a támogatásból eszközölt beszerzések után levonható-e az áfa, vagy arányosítási kötelezettség keletkezik? Az alábbiakban leírom a megjelent törvényekből és állásfoglalásokból eredő értelmezéseinket. Annak eldöntésében várunk segítséget, hogy melyik alapján járunk el helyesen és körültekintően!
Értelmezésünk szerint arányosítani kell, mert:
– Arányosítási kötelezettség az adóalapot nem képező államháztartási támogatások után áll fenn (Áfa-törvény 38. §-ának (1) és (3) bekezdés). Államáháztarási támogatás minden olyan támogatás, amelyet a központi költségvetésből, az elkülönített pénzalapokból, társadalombiztosítási alapokból, illetve az önkormányzati költségvetésből folyósítanak. Az arányosításnál az adóalapot nem képező támogatásokat kell figyelembe venni. Olyan támogatások ezek, amelyek az Áfa-törvény 22.§ (1) bekezdése szerint nem megrendelés ellenértékei, nem konkrét ellenszolgáltatásért cserébe kapott állami pénzek. Esetünkben ez teljesül, hiszen a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatokat a 2004. évi központi költségvetésről szóló 2003. év CXVI. törvény 5.sz melléklete tartalmazza.
– A támogatást a felette gyakorolt tényleges rendelkezési jog a időpontjában kell figyelembe venni, valamint az arányosítási szabályok kizárólag a közvetlenül és ténylegesen „kézhez vett” támogatásokra vonatkoznak. A támogatás kiutalása részben a költségvetési vita elhúzódása, részben a támogatás-elbírálás folyamatrának időigényessége miatt 2004. január 1 után történt, amikor az Áfa-törvény módosításai már hatályba léptek.
Értelmezésünk szerint nem kell arányosítani, mert:
– A támogatást nem a víziközmű szolgáltató igényli, hanem a megbízott önkormányzat, vagyis ő a támogatás kedvezményezettje. Ebben a tekintetben az önkormányzat által továbbutalt összeg sem tekinthető államháztartási támogatásnak, hiszen azt az önkormányzat nem a költségvetéséből teszi.
– Adóalapot képező támogatásról van szó, ha azt vesszük figyelembe, hogy szolgálja valamely termék, szolgáltatás árának mesterségesen alacsony szinten tartását, hiszen a támogatás által a szolgáltatásnak a lakossági fogyasztók felé számlázható díja nem haladhatja meg a KvVM tájékoztaójában megjelent és általam a bevezetőben ismertetett küszöbértékeket.
– Az Áfa-törvényt módosító 2004. évi IX. törvény 71. §-ának (4) bekezdésével beiktatott 2003. évi XCI tv. 211 § (18) bekezdésében leírtak szerint az éves költségvetési törvényben szereplő, a központosított bevételből működő támogatás jogcímén kifizetett támogatásban részesülő adóalanynak e támogatására – kizárólag a levonható adó megállapítása tekintetében – az Áfa-törvény 2003. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.