Milyen gyakorlati haszna van az új panasztörvénynek?
A Whistleblowing, az EU új visszaélés-bejelentési irányelve, amihez kapcsolódva elméleti szempontokból vizsgálják szakértők a panasztörvény várható következményeit. A Grant Thornton podcastja:
300 ezer alá csökkent a regisztrált álláskeresők száma
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A június közepi mélypont óta ez már közel 80 ezres csökkenést jelent: katasztrófális a helyzet a vendéglátásban, viszont felívelés tapasztalható az IT-szektorban – közölte az ITM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint a regisztrált álláskeresők száma november első napjaira 300 ezer alá esett Magyarországon – mondta Bodó Sándor szerdai sajtótájékoztatóján. Ez a a június közepi mélypont óta már közel 80 ezres csökkenést jelent, tavasz óta pedig most először csökkent 300 ezer alá a regisztrált álláskeresők létszáma.
Kormányzati cél, hogy enyhítsék a világjárvány hatásait, és olyan intézkedések szülessenek, amelyek minél több munkahelyet hoznak létre, és tartanak meg. A munkaerőpiacot több adatbázis alapján lehet jellemezni, így a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV), vagy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján, azonban a legpontosabb a regisztrált álláskeresőkre vonatkozóan az MFSZ adata.
Katasztrófa a vendéglátásban, felívelés az IT szektorban
Szeptemberben közel 4,5 millióan dolgoztak Magyarországon, azon belül a legaktívabbnak számító 15-64 évesek között 70,3 százalékos a foglalkoztatási ráta. Ezt a világjárvány okozta helyzethez képest jó adatnak nevezte.
A magyar munkaerőpiacot több hatás érte az elmúlt időszakban, és kijelenthető, hogy szerkezetváltozás van. Beazonosíthatók az ágazatok, ahol láthatóan csökken, vagy jelentősen nő a foglalkoztatás. Láthatóan csökkent a foglalkoztatottak száma a szállítás, raktározás, a feldolgozóipar, vagy a vendéglátás területén – közölte az államtitkár. A vendéglátás katasztrofális helyzetben van, itt új szemléletre és kormányzati intézkedésekre van szükség, ami reményei szerint meg fog történni a korábbiakhoz hasonlóan.
Ezzel szemben egy év alatt érdemben nőtt a foglalkoztatottak száma az IT-szektorban, 22 ezerrel, a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység területén 17 ezerrel, az építőiparban 16 ezerrel, és a kereskedelemben 13 ezerrel.
A szakmai, tudományos és műszaki tevékenységet, ahol a kormányzat a Kutatás-, fejlesztési és innovációs bértámogatással több mint 22 ezer munkahelyet védett meg mintegy 17,5 milliárd forintból, ami jelentősen hozzájárult az új munkahelyek létrejöttéhez is a szektorban.
Jól állunk Európában
A részmunkaidő arányáról elmondta: az júniusban érte el eddigi csúcspontját 6,5 százalékkal, ez szeptemberig 5,6 százalékra mérséklődött.
A kormányzati intézkedésekkel Magyarország továbbra is az EU azon tagállamai közé tartozik, ahol az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség. A 27 tagállam átlagában a munkanélküliségi ráta 8 százalék feletti, a legsúlyosabb helyzetben lévő déli országokban a 16 százalékot is meghaladja. A magyar mutató az átlagos értéknek mindössze a fele, a spanyol-görög adatnak pedig csupán a negyede – mutatott rá. (A KSH adatai szerint szeptemberben munkanélküliségi ráta 4,7 százalékos volt, egy év alatt 1,2 százalékponttal emelkedett.)
Bodó Sándor szerint a kormány változatlanul azon dolgozik, hogy a lehető legtöbb munkahelyet megvédje. A következő időszak programjairól folyamatos az egyeztetés a szociális partnerekkel, kamarákkal.
(MTI)