4,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta novemberben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tavaly a szeptember-novemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 204 ezer volt, 40 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 4,4 százalékos volt, 0,9 százalékponttal magasabb az előző évinél.

Az előző hónaphoz viszonyítva 9 ezerrel, 190 ezerre csökkent a munkanélküliek száma 2020 novemberében, a 4,1 százalékos munkanélküliségi ráta pedig 0,2 százalékponttal alacsonyabb volt az egy hónappal korábbinál – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.

A nőket magasabb munkanélküliségi ráta jellemezte, mint a férfiakat, de a férfiak körében következett be nagyobb mértékű növekedés az előző év azonos időszakához képest.

Tavaly szeptember-novemberben a férfiak körében a munkanélküliek száma 26 ezerrel, 110 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,0 százalékponttal, 4,2 százalékra nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A nők esetében a munkanélküliek száma 14 ezerrel, 94 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 4,5 százalékra emelkedett.

A 15-24 éves munkanélküliek száma 38 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 0,9 százalékponttal, 12,3 százalékra csökkent. A munkanélküliek közel egyötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki.

A 25-54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,9 százalékponttal, 3,9 százalékra, az 55-74 éveseké 1,6 százalékponttal, 3,2 százalékra emelkedett szeptember-novemberben az egy évvel korábbihoz képest.

A munkanélküliség átlagos időtartama 11,5 hónap volt, a munkanélküliek 32,8 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 24,0 százalékkal, 297 ezerre nőtt 2020. november végén az egy évvel korábbihoz képest – közölte a KSH.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.

2024. szeptember 27.

Előkerült egy OECD jelentés a tervezett nyugdíj-változtatásról

Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét. A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.

2024. szeptember 27.

KSH: egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és munkanélküliek száma

2024 augusztusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezerrel, 4 millió 748 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).