A 2021-re vonatkozó minimálbér és garantált bérminimum


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2021-es évre vonatkozó minimálbér és garantált bérminimum is 4%-kal emelkedett, amelyeket a 2021. február hónapra járó munkabérek megállapításánál már alkalmazni is kell.

A minimálbér egy olyan minimális mértékű bér, amelyhez a munkavállalónak munkaviszonyban végzett munka esetén mindenképpen hozzá kell jutnia. Így a munkavállaló munkaszerződésében kötelezően meghatározandó alapbérnek legalább a minimálbér mértékét el kell érnie. Ha a felek ennél alacsonyabb mértékben állapítják meg a munkavállaló alapbérét, akkor az érvénytelen.

A garantált bérminimum lényegében egy emelt összegű minimálbérnek tekinthető, amely a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat illeti meg. A garantált bérminimum tehát csak akkor jár, ha az adott munkakör betöltéséhez szükség van legalább középfokú végzettségre, amelyet előírhat jogszabály vagy maga a munkáltató is. Ha azonban a munkakör betöltéséhez nincs szükség a legalább középfokú végzettségre, a munkavállalót a garantált bérminimum akkor sem illeti meg, ha egyébként rendelkezik e képesítéssel.

A garantált bérminimumra jogosultsághoz tehát két feltételnek kell együtt érvényesülnie: a munkavállalónak rendelkeznie kell legalább középfokú iskolai végzettséggel vagy középfokú szakképzettséggel és ez a középfokú képzettségi szint a munkakör betöltésének a feltétele kell, hogy legyen. A „legalább” vonatkozásában pedig a Kúria rámutatott, hogy habár az egyes jogszabályok különbséget tesznek a középfokú és az alsó középfokú képesítés között, azaz e kettő nem azonos képzettséget takar, mégsem lehet arra következtetni, hogy az alsó középfokú végzettség ne minősülne legalább középfokú végzettségnek a garantált bérminimumra jogosultság szempontjából (Mfv.III.10.077/2018.).

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 153. § értelmében a minimálbért és a garantált bérminimumot is kormányrendelet határozza meg, amely kormányrendeletben megjelölt összegeket naptári évenként felül kell vizsgálni. Ennek alapján a 2021. évre vonatkozó minimálbér és garantált bérminimum szabályait a 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet tartalmazza (a továbbiakban: Rendelet).

2021-ben a minimálbér és a garantált bérminimum mértéke az alábbiak szerint alakul:

Minimálbér Garantált bérminimum
Havibér alkalmazása esetén 167 400 forint 219 000 forint
Hetibér alkalmazása esetén 38 490 forint 50 350 forint
Napibér alkalmazása esetén 7700 forint 10 070 forint
Órabér alkalmazása esetén 963 forint 1259 forint

Teljesítménybérezésnél, a teljesítménykövetelmények 100%-os teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének kötelező legkisebb összege 167 400 forint, a garantált bérminimum összege pedig 219 000 forint.

Fontos, hogy a fenti összegek kizárólag a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókra vonatkoznak. A teljes napi munkaidő általában 8 óra, azonban a felek ettől eltérően hosszabb (pl. napi 10 órás), illetve rövidebb (pl. napi 6 órás) teljes napi munkaidő kikötésében is megállapodhatnak [Mt. 92. § (1)-(2) és (4) bekezdés]. Attól függetlenül, hogy óraszámban a hosszabb vagy a rövidebb teljes napi munkaidő kevesebb/több, mint a 8 órás általános teljes napi munkaidő, a hosszabb és rövidebb teljes napi munkaidőben való megállapodás esetén is a fent ismertetett összegek az irányadóak. Vagyis mindenre, ami teljes napi munkaidőnek minősül (függetlenül a napi munkaórák számáról), a fenti összegek vonatkoznak [Rendelet 2. § (4) bekezdés].

Ettől eltérően, ha a felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben, azaz részmunkaidőben állapodnak meg, akkor a Rendelet 2. § (5) bekezdése értelmében a fenti összegeket az alapbér megállapítása során arányosítva kell figyelembe venni.

Tehát, ha a munkavállaló általános teljes napi munkaidőben (8 óra) vagy ennél hosszabb vagy rövidebb, de szintén teljes napi munkaidőben kerül foglalkoztatásra, az ő vonatkozásában havibér esetén az alapbérének el kell érnie a bruttó 167.400 forintot. Ha azonban a munkavállaló részmunkaidőben végzi munkáját, a minimálbér összege a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve veendő figyelembe az esetében. Így, ha a munkavállaló napi 4 órában végez munkát, de ez a munkaszerződésben rövidebb teljes napi munkaidőként került rögzítésre, akkor alapbérének el kell érnie legalább a minimálbér mértékét, míg, ha ugyanúgy 4 órában végez munkát a munkavállaló, de részmunkaidős foglalkoztatás keretében, akkor esetében az alapbérnek csak a minimálbér fele mértékét kell elérnie.

Az Mt. 145. § (1) bekezdése érvényesnek tekinti a feleknek azt a megállapodását, amely a vasárnapi vagy munkaszüneti napi (rendes) munkaidőben való munkavégzés pótlékát, a műszakpótlékot és az éjszakai pótlékot is magában foglaló alapbért állapít meg. E rendelkezés felveti a kérdést, hogy vajon a minimálbér összegében megállapított alapbér is magában foglalhatja-e az Mt. 145. § (1) bekezdésében említett pótlékokat. Az Mt.-ben erre utaló kifejezett tiltást nem találunk, azonban a szabály rendeltetéséből eredően a minimálbér összegébe nem lehet beépíteni a fenti bérpótlékokat.


Kapcsolódó cikkek

2023. január 31.

Béremelést követelnek a közszolgálati dolgozók szakszervezetei

Tizenharmadik havi juttatást és további bérfejlesztést követelnek a közszolgálatban dolgozó szakszervezetek – jelentette be Boros Péterné, az Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke az érdekvédők Állj ki magadért és állj le 5 percre január 31-én! címmel megrendezett hétfői, közös sajtótájékoztatóján, Budapesten.

2023. január 31.

Trenkwalder: versenyeznek a munkáltatók a megváltozott munkaképességűekért

A tavalyi 1,8 millió forintról idén 2 088 000 forintra nőtt a rehabilitációs hozzájárulás, melynek hatására várhatóan tovább nő a munkáltatók igénye a megváltozott munkaképességű (MMK) dolgozók iránt. A munkaerőpiacon azonban egyre nehezebb ilyen alkalmazottat találni. A hiányt erősíti, hogy sok munkavállaló tart attól, hogy felvállalja, vagy egyáltalán megszerezze az MMK-minősítést, pedig a Trenkwalder tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenlegi helyzetben az jelentősen meg is könnyítheti az elhelyezkedést.

2023. január 27.

87 ezer forintnál kevesebbhez jut havonta a fiatalok fele

A K&H felmérése szerint éves összevetésben 16 százalékkal nőtt a 19-29 évesek személyes jövedelme, így a múlt év utolsó negyedévében átlagosan havi 143 ezer forintot tett ki. A fiatalok ötödének nincs semmilyen jövedelme, további 20 százaléknak 100-199 ezer forint jut, 11 százalékuk pedig 300 ezer forint feletti bevételről beszélt. Árnyaltabb a kép a mediánértékeket nézve: a fiatalok fele kevesebb mint 87 ezer forintot kap, a többiek ennél magasabb jövedelemmel rendelkeznek.