A baleset háromféle minősítése: munkajog, munkavédelem és TB

Szerző: dr. Kártyás Gábor
Dátum: 2018. január 3.
Rovat:

A munkavégzéssel összefüggésben felmerülő balesetek jogi minősítése a szabályozási háttér miatt is bonyolult. Ugyanaz a baleset ugyanis másként értékelendő munkajogi, munkavédelmi és társadalombiztosítási szempontból. Nézzük mindezt egy konkrét példán!


A tényállás a következő: a munkavállalók kötelező csapatépítő tréningen vesznek részt, ahonnan a munkáltató által rendelkezésükre bocsátott kisbusszal jönnek haza. A jól sikerült rendezvényen a munkavállalók bőségesen fogyasztanak a céges költségre biztosított alkoholos italokból. A visszaúton a volánhoz ülő munkavállaló erősen bódult állapodban van, amiből eredően közúti balesetet szenvednek. Az egyszerűség kedvéért csak a buszt vezető munkavállaló szempontjából tekintsük végig, hogyan ítélhető meg a tényállás a különböző jogterületek szempontjából.

Munkajogi szempontból abból kell kiindulni, hogy a munkáltató akkor köteles megtéríteni a munkavállalót ért kárt, ha az a munkaviszonnyal összefüggésben következett be. Kérdés tehát, hogy a jelen esetben fennáll-e a baleset és a munkaviszony közötti okozati összefüggés. Ezt tipikusan akkor lehet megállapítani, amikor a munkavállalót a munkavégzési helyen, munkaidőben, a munkaköri feladatok teljesítése közben éri kár. Ám ezek nem szükséges feltételei az okozati összefüggés megállapításának. A bírói gyakorlat szerint a munkaviszonnyal való összefüggés megállapítható a munkavégzéshez szükséges előkészítő és befejező cselekmények ideje alatt, vagy a munkahelyi étkezde, mosdó, zuhanyzó igénybevétele során bekövetkező károk esetén is. Tipikusan nem állapítható meg viszont a kár és a munkaviszony közötti okozati összefüggés, ha a kár a munkavállaló fusizása során következik be, azaz amikor a munkáltató engedélye nélkül, saját maga részére végez munkát. A bírói gyakorlat szerint a munkaviszonnyal való összefüggés nem áll fenn akkor sem, ha a munkába menet során következett be a baleset, de a közlekedés formáját a munkavállaló maga választhatja meg, vagy nem a munkáltató által üzemeltetett, rendelkezésére bocsátott járművel közlekedik.

Ha a szóban forgó tréning kötelező volt, ahonnan a munkavállaló a munkáltató által biztosított busszal utazott haza, akkor a baleset és a munkaviszony közötti ok-okozati összefüggés megállapítható, így az abból eredő károkért a munkáltató felel. Ugyanakkor a felelősség szempontjából mérlegelni kell, hogy a munkavállaló maga is vétkesen közrehatott a baleset bekövetkezésében, hiszen alkoholos állapotban ült volánhoz. E közrehatás arányában a munkáltató nem kötelezhető kártérítésre.

A munkavédelmi szempontú minősítésnek a munkavédelmi kötelezettségek szempontjából van jelentősége. Így azt a balesetet kell a munkavédelmi hatóságnak bejelenteni, kivizsgálni, illetve amiatt várható munkavédelmi bírság (vagy egyéb szankció), amely munkabalesetnek minősül. A munkavédelmi törvény szerint a munkabaleset a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. Munkavédelmi szempontból tehát nincs jelentősége a munkavállaló esetleges közrehatásának. Ezért a munkavédelmi hatóság elmarasztaló határozatából nem következik, hogy a munkáltató kártérítési felelőssége is fennállna, a teljes kárért.

Végül, a társadalombiztosítási szabályok szempontjából a minősítésnek az a jelentősége, hogy a biztosítottra kedvezőbb, ún. baleseti ellátások csak az üzemi balesetnek minősülő baleset esetén járnak. Az üzemi baleset a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben érő baleset. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (úti baleset). Ugyanakkor, nem üzemi baleset az a baleset, amely részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be, illetve munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, vagy munkahelyi rendbontás során következett be. Úgyszintén nem üzemi baleset, amely a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt. Visszatérve a példa szerinti esetre: kizárja a baleset üzeminek minősítését, ha az úti baleset a munkavállaló alkoholos állapota miatt következett be.

A három jogszabály szerinti vizsgálat tehát különböző eredményekre vezethet. A kötelező vidéki tréningről a munkáltató autóbuszával hazatérő, saját alkoholos befolyásoltsága miatt balesetet szenvedő munkavállaló káráért a munkáltató részben lehet felelős. Míg a munkavédelmi szabályok szerinti munkabaleseti minősítés fennáll, üzemi balesetnek mégsem fog minősülni. Láthatóan, a munkavállalót ért egészségsérelem minősítését a három jogterület alapján külön-külön kell vizsgálni.

 

 


Kapcsolódó cikkek:


Foglalkoztatás egyéb jogviszonyban a Kjt. hatálya alatt
2018. október 13.

A közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltatók az alárendeltségben történő munkavégzésre csak közalkalmazotti jogviszonyt létesíthetnek, munkaviszonyt vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem. Ez alól azonban van néhány fontos kivétel.