A bérkompenzáció és hatásai

Szerző: dr. Jónás Tünde
Dátum: 2015. november 3.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bérkompenzációt, azaz a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges elvárt munkabéremelést 2012. január 1-jével vezették be.


Az intézkedés oka az volt, hogy eltörölték az adójóváírást, valamint a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 1 %-kal növekedett, amelynek következtében az alacsonyabb keresetű munkavállalók bruttó munkabérükből jelentősen kisebb nettó összeget kaphattak kézhez. A NAV statisztika szerint a 2012-es intézkedések hatására 1,867 millió munkavállaló nettó bére csökkent. A munkáltatóknak a munkabérek szinten tartásához nagy mértékű bérfejlesztést kellett volna végrehajtani, amelyre a többségük önerőből nem lett volna képes. Ezen a helyzeten igyekezett az állam a bérkompenzációval akként segíteni, hogy a béremelés miatt megnövekedett terhek egy részét a munkáltatóktól átvállalta.

A bérkompenzáció 2012-ben és 2013-ben a versenyszféra munkáltatóinál, és a költségvetési szerveknél, valamint az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottakra is kiterjedt. 2014-től jelenleg is azonban már csak a közszférát érinti az intézkedés.A közszférában az állam munkáltatói státuszából és a levonások központi rendszeréből következően a kompenzálás teljeskörű lehetett. Bonyolult számítási rendszer határozza meg a közszférában érvényesülő kompenzáció mértékét, de alapvetően a jogviszony hossza, az elért illetmény, valamint a családmodell a meghatározó. Sőt, a legalább 3 gyereket eltartók esetén nem összegszerű, hanem az illetmény százalékában meghatározott kompenzációjár.

A bérkompenzáció mértéke annál nagyobb, minél alacsonyabb a munkabér, és a jogszabály által meghatározott felső határhoz közeledve fokozatosan csökken, illetve eléri a 0 forintot. A kompenzáció alapját a közterhek levonása nélküli bruttó bér jelenti, és a szociális hozzájárulási adót lehet vele csökkenteni, úgy, hogy a nettó bérek változatlansága esetén a béremelések 5% feletti teljes költségének levonása váltlehetővé. Azaz a nettó bérek változatlansága esetén a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb 5%-kal nőttek (2013-ban a kompenzáció mértéke csökkent). Az adókedvezmény feltétele azonban az volt, hogy valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében végrehajtsa a munkáltató a béremelést.

Az elvárt béremelés mértéke a versenyszférában 2012-ben a 2011. évi havi munkabár 26 %-a volt, ha a 2011. évi munkabér nem haladta meg az 59 600 Ft-ot(ideértve az alapbért és a havi rendszerességű pótlékok összegét). Amennyiben a 2011. évi havi munkabér ezt az összeget meghaladta, de 216 805 Ft-nál nem volt több, a jogszabály külön táblázatban munkabérsávonként határozta meg az elvárt munkabéremelés mértékét. Például ha a munkavállaló 2011. évi személyi alapbére bruttó 120.000 Ft/hó volt, akkor esetében bruttó 132 600 Ft/hó összegű 2012. évi személyi alapbér esetén valósult meg az elvárt béremelés.

Kétség merült fel azzal kapcsolatban, hogy a munkáltatók az elvárt béremelés forrásait vajon nem a munkavállalókat hátrányosan érintő intézkedéssel teremtik-e majd elő (például csökkentik a béren felüli juttatásokat, a létszámot vagy a munkaidőt). A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztálya által készített felmérés szerint a vállalatok alig több mint 10 %- élt valamilyen, a munkaerőgazdálkodást érintő intézkedéssel. A bérkompenzáció végrehajtásának támogatására pályázatokat is nyújthattak be a munkáltatók. Jelentős számban lehettek olyan munkavállalók is, akiknek a bérét az eddigi minimálbéren felüli, zsebbe fizetés legalizálásával emelte meg a munkáltató, egyfajta adómegtakarítás alkalmazásával. Ezt támasztja alá az is, hogy a minimálbért és garantált bérminimumot kapó munkavállalók száma 2012-ben csökkent. A felmérés szerint a vállalatok legalább 73%-a teljesítette az elvárt béremelést, és a kompenzációt végrehajtó vállalatok a jogosult munkavállalók 95%-ának emelték a bérét. A vállalatok a bérkompenzáció végrehajtására azon okból is ösztönözve lehettek, miszerint ha a foglalkoztatottak legalább 2/3-ánál nem hajtották végre az elvárt mértékű munkabéremelést, a munkaügyi ellenőrzés keretében hozott jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhattak, és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhettek.

A Munka Törvénykönyve módosítására vonatkozóan októberben előterjesztett törvényjavaslat a munkabéremelés elvárt mértékére vonatkozó felhatalmazó rendelkezés hatályon kívül helyezését tartalmazza, azzal az indokolással, hogy a szabályozás már betöltötte rendeltetését.


Kapcsolódó cikkek:


Így vehető igénybe a bértámogatás a kölcsönzött munkavállalók esetén
2020. június 5.

A kormány a munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozókra is kiterjesztette a csökkentett munkaidőben (kurzarbeit) történő foglalkoztatás esetén igényelhető bértámogatást. Az intézkedés több ezer munkavállaló számára jelenthet megoldást, hogy a járvány miatt kialakult gazdasági visszaesés ellenére se veszítsék el munkájukat. A Prohuman munkaerő-kölcsönző összegyűjtötte a bértámogatás igénybevételének legfontosabb tudnivalóit. A meghosszabbított programra augusztus 31-ig adható be igénylés.