A diákmunka segíthet a gazdaság újraindításában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén nyáron nem csupán az idénymunkák, hanem a járvány visszaszorítása nyomán újranyitó vendéglátó- és szálláshelyek, a visszatérő rendezvények, illetve a kereskedelmi szektorban működő cégek is jelentős plusz munkaerőt fognak igényelni, amelynek kielégítésében kiemelt szerep jut a diákmunkának – jelzi előre a Trenkwalder.

A világjárvány kitörését követő hónapokban a cégek elsőként a rugalmas keretek között foglalkoztatott munkavállalóiktól, köztük a diákoktól vettek búcsút, aminek következtében a diákfoglalkoztatás volumene a korábbinak a töredékére zuhant vissza.

Átmeneti állapotban a munkaerőpiac

A Trenkwalder közelmúltban elvégzett, diákokat és munkáltató cégeket is megcélzó felméréseiből az derült ki, hogy a diákok 55 százaléka a járvány időszakában egyértelműen kevesebbet dolgozott, mint a járvány előtt, 20 százalékuk körülbelül ugyanannyit, csupán a maradék 25 százalék dolgozott többet ebben az időszakban. Utóbbiak elsősorban azt tudták kihasználni, hogy a korábban irodai környezetben zajló foglalkoztatás az online térbe költözött, az itteni munkavégzéshez és kapcsolattartáshoz pedig a leggyorsabban a diákok alkalmazkodtak.

diákmunka

„A hazai munkaerőpiac jelenleg átmeneti állapotban van. A vírus még jelen van, ami komoly bizonytalansági tényező a munkaerő-tervezésben. A külföldi munkaerő még nem tért vissza, eközben pedig a korábban kényszerűen elbocsátott munkaerő-állományt nem lehet pillanatok alatt újra felépíteni. Ezért nyárra felértékelődnek a rugalmas alkalmazási formák, így a diákmunka is – hangsúlyozza Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – A piaci keresletet jól mutatja, hogy az ELTE-Trenkwalder iskolaszövetkezet jelenleg minden eddiginél több, 300 feletti nyitott fővárosi és vidéki pozícióba keresi az alkalmas diákmunkaerőt. A vendéglátáshoz és a turizmushoz köthető munkakörök mellett idén kiemelt kereslet mutatkozik a különféle adminisztrációs feladatokat ellátó diákokra is, emellett a gyakornoki pozíciókat betöltő hallgatók iránt továbbra is szintén nagy az érdeklődés.”

A csúcsra érhet a fiatal korosztály alkalmazása

A KSH adatai szerint a 15-24 év közötti korosztályból foglalkoztatottak száma 2020 júniusára 257 ezres szintre csökkent, idén áprilisban már a 271 ezres szinten állt, és komoly esély van rá, hogy a nyári hónapokban ez az érték megközelíti a 300 ezres szintet is, ami ebben a korcsoportban ismét 30 százalékos foglalkoztatási arányt eredményezne.

A felmérés adatai szerint diákmunkát legtöbben alkalmi munkalehetőségként keresnek (a diákmunkát végzők 36 százaléka), folyamatos, de a tanulmányaikhoz kevésbé köthető munkavégzést 33 százaléknyian végeznek, és 31 százalék azok aránya, akik gyakornoki pozícióban vannak az őket foglalkoztató cégnél.

A felmérésben részt vevő cégek mintegy 70 százaléka foglalkoztat diákokat, jellemzően 10 fő alatti létszámban. Főként rövid távon, projektjelleggel, termelési területen fordul elő nagyobb létszámú, akár 50 fős diákcsoport alkalmazása. A cégek 75 százaléka tartja a diákmunkát gyorsnak és rugalmasnak, 56 százalékuk a költséghatékonyságot emeli ki (a diákmunkára fizetett bért mindössze 15 százalékos SZJA terheli), Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a munkaadók 65 százaléka kevésbé megbízhatónak tartja a diákokat a többi alkalmazottnál – különösen fizikai területen.

(Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).