A gyermekek után járó pótszabadság
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sok munkavállalót érinti a gyermekek után járó pótszabadság, amelynek mértékét és igénybevételének feltételeit a Munka Törvénykönyve határozza meg. A Munka Törvénykönyve hatályos szabályai szerint a munkavállalót gyermekére tekintettel két jogcímen illeti meg pótszabadság: mindkét szülőt a gyermeke életkora, illetve az apát a gyermek születésének ténye alapján. A munka és a családi élet összeegyeztetése legalább akkora kihívás a dolgozó apák, mint az anyák számára. Az apák fokozottabb családi szerepvállalását segítik az olyan intézkedések, mint például a gyerekek után járó pótszabadság duplázása oly módon, hogy azt mindkét szülő igénybe veheti, akár egyidejűleg is.
A gyermek utáni pótszabadság mértéke
A munkavállalónak járó gyermekes pótszabadság mértékét a Munka Törvénykönyve 118. § (1) bekezdése határozza meg.
A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb
- a) egy gyermeke után kettő,
- b) két gyermeke után négy,
- c) kettőnél több gyermeke után összesen hét
- munkanap pótszabadság jár.
A pótszabadság igénybevételével összefüggésben meghatározó a gyermek fogalma. A Munka Törvénykönyve 294. § (1) bekezdés c) pontja értelmében gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek. Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is, aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül, valamint akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.
A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Például, ha a munkavállalónak három gyermeke van, akik rendre kilenc, tizenkettő és tizenhat évesek, az adott évben hét munkanap, a következő évben – mivel legidősebb gyermeke a tizenhatodik életévét előző évben betöltötte – már csak négy munkanap pótszabadság illeti meg.
A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.
Munkajogi Klub Online Extra
|
|
+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre
Megrendelés >>
|
Azonban a pótszabadságot nem kell időarányosítani annak megfelelően, hogy a gyermek az év melyik szakában született. Így a munkavállalót, akkor is megilleti az adott évben pl. egy gyermek után a 2 munkanap pótszabadság, ha a gyermeke az év utolsó napján született.
A gyermekek után járó pótszabadság az általános mértéknél nagyobb is lehet, ugyanis a gyermek utáni pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.
Kit illet meg gyermek utáni pótszabadság?
A gyermek utáni pótszabadság a gyermek szülőjét illeti meg.
Szülő:
- a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, továbbá az együtt élő házastárs,
- aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
- a gyám,
- a nevelőszülő és a helyettes szülő.
2012. január 1-je óta a gyermek utáni pótszabadság mindkét szülőt megilleti külön-külön, ezért nem szükséges nyilatkozniuk arról, hogy melyikük vállal nagyobb szerepet a gyermek nevelésében. Korábban a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt illette meg a gyermek utáni pótszabadság. A Munka Törvénykönyve a szülők döntésére bízta, melyikük kapja a pótszabadságot. A munkáltatónak célszerű volt a szülőket nyilatkoztatni, hogy elkerüljék a kettős kifizetést, a pótszabadság jogtalan igénybevételét.
2012. január 1-jétől a pótszabadság mindkét szülőt önállóan illeti meg, azt egymás között nem kell és nem is lehet megosztaniuk. Az adott szülő részére a törvényben megállapított pótszabadság időtartama a másik szülő részére nem ruházható át.
A Munka Törvénykönyvének 2012. januártól hatályos változása szerint mindkét szülő igénybe veheti a gyermekek után járó pótszabadságot, nemcsak az, aki a gyermeknevelésben aktívabb szerepet vállal. Ez azt jelenti, hogy például egy gyermek után két nap pótszabadság jár az anya és két nap az apa részére.
A munkavállalót arra tekintet nélkül megilleti a pótszabadság, hogy ő vagy a másik szülő vállal nagyobb részt a gyerek nevelésében. Elvált szülőknek is jár pótszabadság a gyermekek után függetlenül attól, hogy a saját háztartásukban nevelik-e őket. A Munka Törvénykönyvében semmiféle kitétel nem szerepel arra vonatkozóan, hogy csak azt a szülőt illeti meg a pótszabadság, aki részt vesz a gyermek/ek nevelésében. Ebből következik, hogy akkor is megilleti mindkét szülőt a gyermekes pótszabadság, ha válás után a gyermekelhelyezés oly módon történik, hogy a szülők megosztott felügyeleti jogot gyakorolnak, a gyermeket felváltva gondozzák. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének az felel meg, ha csak az a munkavállaló igényli a pótszabadságot, aki részt vesz a gyermek nevelésében. Bár nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, de az a szülő is igényelheti a pótszabadságot, aki egyáltalán nem tartja a kapcsolatot a gyermekével. Ezt semmilyen módon nem kell a munkáltató felé igazolni a szabadságigénylő lapon.
A gyermekek után járó pótszabadság az örökbefogadót, a nevelőszülőt és a gyámot a vér szerinti szülővel azonos módon illeti meg.
Fogyatékos gyermekre tekintettel járó plusz pótszabadság
A fogyatékos gyermekre tekintettel a pótszabadság az általános mértéktől pozitív irányba eltérően, emelt mértékben jár, fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő.
A fogyatékosság fogalmát különböző jogszabályok eltérő tartalommal határozzák meg.
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. §-a alapján fogyatékos személy az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja.
Azonban a pótszabadság vonatkozásában nem ezt a fogyatékosság meghatározást kell alkalmazni, hanem a Munka Törvénykönyve 294. § (1) c) pontjában meghatározott fogyatékos gyermek fogalma a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényre hivatkozik. Eszerint fogyatékos gyermek az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § f) pontja alapján emelt összegű családi pótlékra, és egyben a fogyatékos gyermekre tekintettel pótszabadságra jogosultság szempontjából tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy:
- az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,
- az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.
Mely betegségek és állapotok mellett jár a fogyatékos gyermekek utáni pótszabadság?
A családok támogatásáról szóló törvény szerint más-más szabály vonatkozik a tizennyolc év alattiakra és felettiekre a jogosultság szempontjából tartósan betegre, illetve súlyosan fogyatékos személyre vonatkozóan.
A tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek esetében külön jogszabály határozza meg, hogy milyen betegsége, illetve fogyatékossága miatt szorul állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra a gyermek. A hatályos szabályozás szerint a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete sorolja fel azokat a betegségeket és állapotokat, amely jogosultságot ad emelt összegű családi pótlékra, és a gyermek fogyatékosságára tekintettel évenkénti két nap plusz pótszabadságra.
A rendelet melléklete részleteiben meghatározza a kedvezmények igénybevételére jogosító eseteket az alábbi adatok alapján:
- betegségcsoport megnevezése, betűjele, számjele
- betegség BNO kódja
- betegség megnevezése
- a betegség súlyosságának foka.
A mellékletben felsorolt betegségek az alábbi betegségcsoportok egyes meghatározott esetei:
- hallási fogyatékos
- értelmi fogyatékos
- látási fogyatékos
- mozgásszervi fogyatékos
- pervazív fejlődési zavarok
- mentális és viselkedés zavarok
- vér és vérképző szervek betegségei
- rosszindulatú daganatok
- súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek
- emésztőrendszeri betegségek
- ritka betegségek
- endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek
- súlyos vesebetegségek
- súlyos légzőszervi betegségek
- kardiológiai betegségek
- egyéb fejlődési rendellenességgel születettek
- neurológiai kórképek
- neonatológiai kórképek
- többszörös és összetett betegségek
- bőrbetegségek
A fogyatékosság elbírálása
A szülőket megillető pótszabadság vonatkozásában a Munka Törvénykönyve a fogyatékos gyermek elnevezést használja, de az évenkénti kettő nap pótszabadság nem csak a fogyatékos gyermeket nevelő szülőnek, hanem a tartósan beteg gyermeket nevelő szülőknek is jár, hiszen a Munka Törvénykönyve szerint az a fogyatékos gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. A családok támogatásáról szóló törvény szerint pedig magasabb összegű családi pótlékot az után a gyermek után lehet folyósítani, aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségben szenved, vagyis emelt összegű családi pótlék jár a tartósan beteg és a súlyosan fogyatékos gyermek után is. Ezekben az esetekben a szülőnek tehát nemcsak a magasabb összegű családi pótlék jár, hanem az évenkénti két nap pótszabadság is a gyermekek után egyébként is járó pótszabadságon felül. Mivel fogyatékos az a gyermek, aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, ezért a fogyatékos gyermek után járó két nap pótszabadságra való jogosultság megállapításánál a munkáltatónak nem a gyermek egészségi állapotát, hanem azt kell vizsgálnia, hogy a gyermek után folyósítanak-e magasabb összegű családi pótlékot. Ennek mértéke a következő: A magasabb összegű családi pótlék tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint.
A gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság
2013. január 1-től megszűnt az apasági munkaidő-kedvezmény, helyét az apasági pótszabadság jogintézménye vette át. Ennek mértéke egy gyermek esetén megegyezik a korábban hatályos szabályozással, azaz az apát öt munkanap pótszabadság illeti meg, míg ikergyermekek születése esetén a pótszabadság mértéke hét munkanap. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik, illetőleg elhalálozik.
A pótszabadságot legkésőbb a gyermek(ek) születését követő második hónap végéig a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A pótszabadságot nem kell időarányosítani, akkor sem, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődik, vagy szűnik meg. Amennyiben a munkavállaló a pótszabadságra jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál akkor jogosult a pótszabadság igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a pótszabadságot részben vagy egészben még nem vette igénybe.
A munkavállalónak a pótszabadság igényléséhez be kell mutatnia a munkáltató számára a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, illetve halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát, és írásban nyilatkoznia arról, hogy a szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apa szülői felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti, nem szüntette meg. A munkáltatónak a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást kell vezetnie.
A pótszabadság idejére a munkáltató az apa részére távolléti díjat fizet. A munkáltató az apát megillető és részére kifizetett távolléti díjat és annak közterhét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon évente 4 alkalommal – március 31-ig, június 30-ig, szeptember 30-ig és december 31-ig – kérelmezheti. A kérelmet a Magyar Államkincstárnak az igénylő székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez kell benyújtani. A Kincstár a benyújtási határidőt követő 15 napon belül gondoskodik a kimutatott összeg átutalásáról.
