A gyermekek után járó pótszabadság

Szerző: Dihen Lajosné
Dátum: 2016. február 9.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sok munkavállalót érinti a gyermekek után járó pótszabadság, amelynek mértékét és igénybevételének feltételeit a Munka Törvénykönyve határozza meg. A Munka Törvénykönyve hatályos szabályai szerint a munkavállalót gyermekére tekintettel két jogcímen illeti meg pótszabadság: mindkét szülőt a gyermeke életkora, illetve az apát a gyermek születésének ténye alapján. A munka és a családi élet összeegyeztetése legalább akkora kihívás a dolgozó apák, mint az anyák számára. Az apák fokozottabb családi szerepvállalását segítik az olyan intézkedések, mint például a gyerekek után járó pótszabadság duplázása oly módon, hogy azt mindkét szülő igénybe veheti, akár egyidejűleg is.


A gyermek utáni pótszabadság mértéke

A munkavállalónak járó gyermekes pótszabadság mértékét a Munka Törvénykönyve 118. § (1) bekezdése határozza meg.

A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb

  •  a) egy gyermeke után kettő,
  •  b) két gyermeke után négy,
  •  c) kettőnél több gyermeke után összesen hét
  • munkanap pótszabadság jár.

A pótszabadság igénybevételével összefüggésben meghatározó a gyermek fogalma. A Munka Törvénykönyve 294. § (1) bekezdés c) pontja értelmében gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek. Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is, aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül, valamint akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.

A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Például, ha a munkavállalónak három gyermeke van, akik rendre kilenc, tizenkettő és tizenhat évesek, az adott évben hét munkanap, a következő évben – mivel legidősebb gyermeke a tizenhatodik életévét előző évben betöltötte – már csak négy munkanap pótszabadság illeti meg. 

A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.

Munkajogi Klub Online Extra

 

 

+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre

 

Megrendelés >>

Azonban a pótszabadságot nem kell időarányosítani annak megfelelően, hogy a gyermek az év melyik szakában született. Így a munkavállalót, akkor is megilleti az adott évben pl. egy gyermek után a 2 munkanap pótszabadság, ha a gyermeke az év utolsó napján született. 

A gyermekek után járó pótszabadság az általános mértéknél nagyobb is lehet, ugyanis a gyermek utáni pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.

Kit illet meg gyermek utáni pótszabadság?

A gyermek utáni pótszabadság a gyermek szülőjét illeti meg. 

Szülő:

  • a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, továbbá az együtt élő házastárs,
  • aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
  • a gyám, 
  • a nevelőszülő és a helyettes szülő.

2012. január 1-je óta a gyermek utáni pótszabadság mindkét szülőt megilleti külön-külön, ezért nem szükséges nyilatkozniuk arról, hogy melyikük vállal nagyobb szerepet a gyermek nevelésében. Korábban a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt illette meg a gyermek utáni pótszabadság. A Munka Törvénykönyve a szülők döntésére bízta, melyikük kapja a pótszabadságot. A munkáltatónak célszerű volt a szülőket nyilatkoztatni, hogy elkerüljék a kettős kifizetést, a pótszabadság jogtalan igénybevételét. 

2012. január 1-jétől a pótszabadság mindkét szülőt önállóan illeti meg, azt egymás között nem kell és nem is lehet megosztaniuk. Az adott szülő részére a törvényben megállapított pótszabadság időtartama a másik szülő részére nem ruházható át.

A Munka Törvénykönyvének 2012. januártól hatályos változása szerint mindkét szülő igénybe veheti a gyermekek után járó pótszabadságot, nemcsak az, aki a gyermeknevelésben aktívabb szerepet vállal. Ez azt jelenti, hogy például egy gyermek után két nap pótszabadság jár az anya és két nap az apa részére. 

A munkavállalót arra tekintet nélkül megilleti a pótszabadság, hogy ő vagy a másik szülő vállal nagyobb részt a gyerek nevelésében. Elvált szülőknek is jár pótszabadság a gyermekek után függetlenül attól, hogy a saját háztartásukban nevelik-e őket. A Munka Törvénykönyvében semmiféle kitétel nem szerepel arra vonatkozóan, hogy csak azt a szülőt illeti meg a pótszabadság, aki részt vesz a gyermek/ek nevelésében. Ebből következik, hogy akkor is megilleti mindkét szülőt a gyermekes pótszabadság, ha válás után a gyermekelhelyezés oly módon történik, hogy a szülők megosztott felügyeleti jogot gyakorolnak, a gyermeket felváltva gondozzák. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének az felel meg, ha csak az a munkavállaló igényli a pótszabadságot, aki részt vesz a gyermek nevelésében. Bár nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, de az a szülő is igényelheti a pótszabadságot, aki egyáltalán nem tartja a kapcsolatot a gyermekével. Ezt semmilyen módon nem kell a munkáltató felé igazolni a szabadságigénylő lapon. 

A gyermekek után járó pótszabadság az örökbefogadót, a nevelőszülőt és a gyámot a vér szerinti szülővel azonos módon illeti meg.

Fogyatékos gyermekre tekintettel járó plusz pótszabadság

A fogyatékos gyermekre tekintettel a pótszabadság az általános mértéktől pozitív irányba eltérően, emelt mértékben jár, fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő.

A fogyatékosság fogalmát különböző jogszabályok eltérő tartalommal határozzák meg. 

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. §-a alapján fogyatékos személy az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja.

Azonban a pótszabadság vonatkozásában nem ezt a fogyatékosság meghatározást kell alkalmazni, hanem a Munka Törvénykönyve 294. § (1) c) pontjában meghatározott fogyatékos gyermek fogalma a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényre hivatkozik. Eszerint fogyatékos gyermek az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra.

Munkajogi kiskönyvtár sorozat

A munka díjazása – 2. átdolgozott kiadás – dr. Kártyás Gábor

Külföldiek magyarországi foglalkoztatása – dr. Ács Vera Judit

Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban – dr. Hanyu Henrietta

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § f) pontja alapján emelt összegű családi pótlékra, és egyben a fogyatékos gyermekre tekintettel pótszabadságra jogosultság szempontjából tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy:

  • az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,
  • az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

Mely betegségek és állapotok mellett jár a fogyatékos gyermekek utáni pótszabadság?

A családok támogatásáról szóló törvény szerint más-más szabály vonatkozik a tizennyolc év alattiakra és felettiekre a jogosultság szempontjából tartósan betegre, illetve súlyosan fogyatékos személyre vonatkozóan.

A tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek esetében külön jogszabály határozza meg, hogy milyen betegsége, illetve fogyatékossága miatt szorul állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra a gyermek. A hatályos szabályozás szerint a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete sorolja fel azokat a betegségeket és állapotokat, amely jogosultságot ad emelt összegű családi pótlékra, és a gyermek fogyatékosságára tekintettel évenkénti két nap plusz pótszabadságra. 

A rendelet melléklete részleteiben meghatározza a kedvezmények igénybevételére jogosító eseteket az alábbi adatok alapján: 

  • betegségcsoport megnevezése, betűjele, számjele
  • betegség BNO kódja
  • betegség megnevezése
  • a betegség súlyosságának foka.

A mellékletben felsorolt betegségek az alábbi betegségcsoportok egyes meghatározott esetei:

  • hallási fogyatékos
  • értelmi fogyatékos
  • látási fogyatékos
  • mozgásszervi fogyatékos
  • pervazív fejlődési zavarok
  • mentális és viselkedés zavarok
  • vér és vérképző szervek betegségei
  • rosszindulatú daganatok
  • súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek
  • emésztőrendszeri betegségek
  • ritka betegségek
  • endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek
  • súlyos vesebetegségek
  • súlyos légzőszervi betegségek
  • kardiológiai betegségek
  • egyéb fejlődési rendellenességgel születettek
  • neurológiai kórképek
  • neonatológiai kórképek
  • többszörös és összetett betegségek
  • bőrbetegségek

A fogyatékosság elbírálása

A szülőket megillető pótszabadság vonatkozásában a Munka Törvénykönyve a fogyatékos gyermek elnevezést használja, de az évenkénti kettő nap pótszabadság nem csak a fogyatékos gyermeket nevelő szülőnek, hanem a tartósan beteg gyermeket nevelő szülőknek is jár, hiszen a Munka Törvénykönyve szerint az a fogyatékos gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. A családok támogatásáról szóló törvény szerint pedig magasabb összegű családi pótlékot az után a gyermek után lehet folyósítani, aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségben szenved, vagyis emelt összegű családi pótlék jár a tartósan beteg és a súlyosan fogyatékos gyermek után is. Ezekben az esetekben a szülőnek tehát nemcsak a magasabb összegű családi pótlék jár, hanem az évenkénti két nap pótszabadság is a gyermekek után egyébként is járó pótszabadságon felül. Mivel fogyatékos az a gyermek, aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, ezért a fogyatékos gyermek után járó két nap pótszabadságra való jogosultság megállapításánál a munkáltatónak nem a gyermek egészségi állapotát, hanem azt kell vizsgálnia, hogy a gyermek után folyósítanak-e magasabb összegű családi pótlékot. Ennek mértéke a következő: A magasabb összegű családi pótlék tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint.

A gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság

2013. január 1-től megszűnt az apasági munkaidő-kedvezmény, helyét az apasági pótszabadság jogintézménye vette át. Ennek mértéke egy gyermek esetén megegyezik a korábban hatályos szabályozással, azaz az apát öt munkanap pótszabadság illeti meg, míg ikergyermekek születése esetén a pótszabadság mértéke hét munkanap. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik, illetőleg elhalálozik.

A pótszabadságot legkésőbb a gyermek(ek) születését követő második hónap végéig a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A pótszabadságot nem kell időarányosítani, akkor sem, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődik, vagy szűnik meg. Amennyiben a munkavállaló a pótszabadságra jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál akkor jogosult a pótszabadság igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a pótszabadságot részben vagy egészben még nem vette igénybe. 

A munkavállalónak a pótszabadság igényléséhez be kell mutatnia a munkáltató számára a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, illetve halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát, és írásban nyilatkoznia arról, hogy a szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apa szülői felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti, nem szüntette meg. A munkáltatónak a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást kell vezetnie.

A pótszabadság idejére a munkáltató az apa részére távolléti díjat fizet. A munkáltató az apát megillető és részére kifizetett távolléti díjat és annak közterhét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon évente 4 alkalommal – március 31-ig, június 30-ig, szeptember 30-ig és december 31-ig – kérelmezheti. A kérelmet a Magyar Államkincstárnak az igénylő székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez kell benyújtani. A Kincstár a benyújtási határidőt követő 15 napon belül gondoskodik a kimutatott összeg átutalásáról.


Kapcsolódó cikkek:


400 munkást vesz föl a Suzuki
2020. május 22.

A leállás idején megváltak a kölcsönzött dolgozói létszámtól, most viszont úje embereket vesznek fel, hogy június 29-én újraindíthassa a második műszakot is a termelésben

Nagy leépítés jön a Nemaknál
2020. május 21.

Működési sajátosságai miatt a vállalat a kormány által bevezetett gazdaságvédelmi programok egyikét sem tudja jelenlegi formájában alkalmazni.

Áprilisban negyedével nőtt az álláskeresők száma
2020. május 20.

Az álláskeresők száma áprilisban 26,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, így a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában az áprilisi zárónapon 330 700 álláskereső szerepelt.