A gyermeket váró munkavállalót megillető felmondási tilalom

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A várandós nő szociális helyzetét biztosító, létfontosságú szabály a felmondási tilalom. Gyakorlati jelentősége okán a gyermeket váró munkavállalót megillető felmondási védettségnek egy teljes bejegyzést szentelünk.

A felmondási tilalom azt jelenti, hogy a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, illetve a szülési szabadság ideje alatt. A védettség csak a munkáltatói felmondással szemben áll fenn. Annak nincs akadálya, hogy a terhesség alatt a munkáltató más jogcímen szüntesse meg a munkaviszonyt (pl. azonnali hatállyal a próbaidő alatt), vagy maga a munkavállaló éljen felmondással. A védett időszak alatt közölt munkáltatói felmondás azonban jogellenes munkaviszony megszüntetést eredményez. Ez olyan kiemelt jogsértésnek minősül, amely miatt a munkavállaló nem csak kártérítést kérhet, hanem a munkaviszony helyreállítását (azaz további foglalkoztatását) is.

Az új Munka Törvénykönyve fontos újdonsága, hogy a várandósság és az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés esetén a védettségre csak akkor jogosult a munkavállaló, ha erről a körülményről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta. Arra nincs törvényi követelmény, hogy a tájékoztatást milyen formában kell megtenni, de érdemes azt írásba foglalni. Emellett a munkáltató kérheti a várandósság hitelt érdemlő (orvosi) igazolását. Ha a munkavállaló az előzetes tájékoztatást elmulasztja, úgy a munkáltató felmondása az egyébként védett időszak alatt is jogszerű lesz. Természetesen a munkavállalónak nem kötelező bejelenteni a munkáltatónak, hogy gyermeket vár, vagy reprodukciós eljárásban vesz részt, ám ennek elmulasztása esetén a terhesség alatt közölt felmondás is jogszerű lesz. Álláspontom szerint azonban nem tartozik ide az az eset, ha a munkavállaló ugyan nem jelezte áldott állapotát, ám az külső jelekből mégis nyilvánvaló. A jóhiszeműség elvével lenne ugyanis ellentétes, ha a „látványos állapot” ellenére él felmondással a „mit sem sejtő” munkáltató.

A bírói gyakorlatra vár annak értelmezése, mi minősül a felmondás közlését megelőző tájékoztatásnak. Szélsőséges esetben az is elfogadható, ha a munkavállaló éppen az utolsó pillanatban – a felmondólevél átadása előtt – fedi fel állapotát a munkáltató előtt. A törvény azonban előírja, hogy a tájékoztatást mindig olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését. Megítélésem szerint a felmondási tilalomról szóló előzetes tájékoztatás célja, hogy a munkáltató tudjon tervezni, ha átszervezés, leépítés miatt elbocsátásra van szükség, vagy a munkavállaló képességei, magatartása miatt felmerül a felmondás lehetősége. E jogok gyakorlását, illetve az ezzel összefüggő kötelezettségek teljesítését viszont nem teszi lehetővé, ha a munkavállaló az utolsó pillanatig vár a terhesség bejelentésével.

Az emberi reprodukciós eljárás kapcsán újdonság, hogy nem a kezelés teljes időtartama, hanem csak az első hat hónap jár felmondási tilalommal. Ennek azért van jelentősége, mert ha a kezelés sikertelen, úgy akár évekig elhúzódhat, és ilyen hosszú időre indokolatlan a munkáltatót korlátozni a felmondási jog gyakorlásában.

A felmondási védettséget mindig a felmondás közlésekor kell vizsgálni. Annak tehát nincs jelentősége, ha a munkavállaló a felmondási idő alatt lesz terhes. Kivétel ez alól a csoportos létszámcsökkentés. Ebben az esetben a felmondási védettség szempontjából irányadó időpont a létszámcsökkentésről szóló előzetes tájékoztatás közlése. Ezt a felmondás közlését megelőzően legalább 30 nappal korábban kell megtenni.

---