A gyermekvállaláshoz vezető út a munkajog tükrében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Míg a várandóssághoz kapcsolódó felmondási tilalom viszonylag közismert a munkáltatók körében, addig az emberi reprodukciós eljáráson való részvételhez kapcsolódó jogszabályi védelemmel kapcsolatban sokszor hiányosak a foglalkoztatók ismeretei. Pedig a törvény a mesterséges megtermékenyítésen vagy lombikbébi programban résztvevő munkavállalót is védi.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt.) a jogszabály által meghatározott emberi reprodukciós eljáráson való részvételhez munkavégzés alóli mentesülést, illetve felmondási tilalmat köt. Kizárólag az Mt. rendelkezései alapján azonban nem határozható meg, melyek azok az eljárások, amelyek kapcsán a munkavállalót megilletik a fenti jogok. Az e körbe tartozó eljárások tételes felsorolása az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 166. § (1) bekezdésében található meg, a mesterséges megtermékenyítés és embrióbeültetés mellett a jogszabály a női ivarsejt megtermékenyülését, illetve megtermékenyíthetőségét segítő beavatkozásokat is ide sorolja.

A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés idejére [Mt. 55. § (1) bekezdés b) pont]. Az Mt. e rendelkezésének hatálya nem szűkül kizárólag a női munkavállalókra, a mentesülés a feltételek fennállása esetén a férfiakat is megilleti. A mentesülés csupán az eljárás lefolytatására kiadott működési engedély alapján jogosult egészségügyi intézményben történő reprodukciós eljárásokhoz kapcsolódik, az azonban nem szükséges, hogy a kezelés állami intézményben történjen, engedéllyel rendelkező magánklinikák is igazolhatják a munkavállaló részvételét. E jog kizárólag az intézményben történő kezelés idején érvényesül, az eljárás intézmény falain kívül történő részére a munkavállaló az Mt. e pontja alapján már nem mentesülhet kötelezettségei alól. Ugyanakkor a munkavállaló erre az időre nézve is kérhet mentesítést, különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy egyéb elháríthatatlan körülményre hivatkozva [Mt. 55. § (1) bekezdés j) pont].

A munkavállalónak távolléti díj az emberi reprodukciós eljáráson való részvétel idejére nézve nem jár, a munkavállaló tehát erre az időre nézve nem részesül díjazásban, de a kezelésen töltött idő igazolt távollétnek minősül [Mt. 146. § (3) bekezdés]. Amennyiben a munkavállaló több, egymástól orvosi szempontból elkülönülő reprodukciós eljárásban vesz részt, őt az Mt.-ben meghatározottaknak megfelelően valamennyi kezelés vonatkozásában megilleti az igazolt távolléthez való jog. Ha tehát a munkavállaló első gyermekének megszületését követően újra emberi reprodukciós eljáráson vesz részt, a második kezelésre tekintettel is mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, a munkáltató ezt nem tagadhatja meg tőle arra hivatkozással, hogy korábban e kedvezménnyel már élt.

A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek a megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt [Mt. 65. § (3) bekezdés e) pont]. A munkavégzési kötelezettség alóli mentesüléssel szemben, e jog már csupán a női munkavállalókat illeti meg, a férfiak ilyen jellegű, akár huzamos ideig tartó kezelése felmondási tilalmat nem alapoz meg. A tilalom érvényesülésének további korlátja, hogy az csupán az eljárás megkezdésétől számított 6. hónap végéig érvényesül, ha ez alatt az idő alatt a kezelés nem jár sikerrel és a munkavállaló nem lesz várandós, a továbbiakban a törvény nem biztosít számára védelmet munkaviszonya megszüntetésével szemben. A felmondási tilalom tehát a munkavégzési kötelezettség alóli mentesüléssel szemben nem kizárólag a kezelés elvégzéséhez szükséges időhöz kapcsolódik, a jogalkotó az eljárás tartama alatt végig, de legfeljebb hat hónapig védelmet nyújt a gyermekre vágyó munkavállalónak.

Az eljárás kezdetének időpontját a kezelést végző orvos igazolja. A munkavégzés alóli mentesülés esetében leírtakhoz hasonlóan, a munkavállaló több elkülönülő eljáráson való részvétele esetén valamennyi eljárás tekintetében érvényesül a legfeljebb hat hónapos felmondási tilalom.

A munkavállaló az emberi reprodukciós eljáráson való részvételre, mint a munkaviszony jogellenes megszüntetését megalapozó körülményre csupán akkor hivatkozhat, ha arról a munkáltatót tájékoztatta [Mt. 65. § (5) bekezdés]. Az Alkotmánybíróság 17/2014 (V.30) AB határozatában az Mt. egy korábbi rendelkezésével kapcsolatban megállapította, hogy a munkavállaló magánélethez való jogának mind teljesebb érvényesülésére tekintettel nem kötelezhető a munkáltató reprodukciós eljáráson való részvételt illető előzetes tájékoztatására. A munkavállalónak nem kötelessége, hogy a reprodukciós eljáráson való részvételt annak megkezdését követően jelezze a munkáltató felé, a felmondási tilalom érvényesüléséhez elegendő az is, ha a munkavállaló e körülményről legkésőbb a felmondás közlését követően tájékoztatja a munkáltatót. Ha a munkavállaló a felmondás vele való közlését követően hozza a munkáltató tudomására, hogy emberi reprodukciós eljárás részese, a munkáltató a tájékoztatást követő 15 napon egyoldalúan visszavonhatja felmondását [Mt. 65. § (5) bekezdés], ezzel elkerülheti a munkaviszony jogellenes megszüntetését. Ha a munkavállaló nem tájékoztatja a munkáltatót az eljárásról, a munkaviszony megszüntetése jogszerű.

A munkavégzés alóli mentesülés kapcsán a munkavállalót terhelő tájékoztatási kötelezettséget illetően a Kúria Mfv.I.10.551/2008/2. számú ítéletében kimondta, nem hivatkozhat a felmondási tilalom megsértésére az a munkavállaló, aki igazolatlan távollétét a munkáltató felszólítása ellenére sem mentette ki, a reprodukciós eljáráson való részévételét nem közölte, hiányzását nem a valós okkal igyekezett kimenteni. Ha tehát a munkavállaló kifejezetten titkolja, hogy emberi reprodukciós eljárásban vesz részt, így a munkáltató arról nem szerez tudomást, akár az eljáráson való részvételhez kapcsolódó igazolatlan távollétre alapozott jogszerű felmondás is közölhető a munkavállalóval.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.