A hét kérdése: jár-e a cafeteria a felmondási idő alatt?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Feleségem közös megegyezéssel, február 28-ával megvált munkahelyétől. Bére alapbérből, valamint cafetériából állt. Munkáltatója nem fizette ki számára a cafetériát, holott a felmondási időt végigdolgozta, az utolsó napig. A munkáltató szerint a felmondási időre nem jár. Kérem, foglaljanak állást, jogos-e a volt munkaadó hozzáállása, illetve mi a teendő, amennyiben nem.


Az Mt. a felmondási időt a felmondásnál szabályozza. Egy olyan időtartamról van szó, amely beékelődik a felmondó nyilatkozat közlése és a munkaviszony megszűnése közé, tehát késlelteti a jogviszony végét, hogy arra mindkét fél fel tudjon készülni.

Ha a felek a munka­viszonyt közös megegyezéssel szüntetik meg, úgy ebben az esetben is megegyezhetnek egy meghatározott tartamú „felmondási időben”.

Ugyanakkor közös megegyezés esetén a „felmondási idő” terminológia használata nem szerencsés, mivel nem történt felmondás. Hangsúlyozni kell viszont, hogy a felmondási idő a munkaviszony részének számít. A munkaviszony tartalmára, tehát az abból eredő jogokra és kötelezettségekre a felmondási idő megkezdődése nincs kihatással.

Így a felmondási idő alatt is ugyanazon bérfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót, mint egyébként, az tehát a cafetériára is kiterjed. Ettől a munkáltató csak akkor térhet el, ha a munkavállaló beleegyezik e bérelemek elvonásába (a felek tehát mintegy módosítják a munkaszerződést a felmondási idő tartamára), vagy ha a munkáltató a cafetéria-elemeket csak egyoldalú döntése (tehát nem a munkaszerződés vagy a kollektív szerződés rendelkezése) alapján biztosítja.

Ha ezek a lehetőségek nem állnak fenn, úgy a ki nem fizetett juttatások elmaradt munkabér címén keresettel követelhetők a közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt.

Továbbá, az állandó bírói gyakorlat szerint, akár a munkáltató egyoldalú döntése alapján biztosított rendszeres juttatások is sikerrel követelhetőek, ha a munkavállaló bizonyítja, hogy azok a bérezésének szerves részét képezték, vagyis az a felek ráutaló magatartásával a munkaszerződés részévé vált. Azonban, ennek megítélése bizonytalan és a munkavállalón van a bizonyítási teher.

Válaszadó: dr. Kártyás Gábor, Felülvizsgálata: dr. Marencsák Zsolt. További kérdéseket és válaszokat itt olvashat.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Április 18-án rendezik meg a Logisztika Napját

A hazai ellátási lánc szakma egyik legnagyobb, országos eseménysorozata a Logisztika Napja, mely idén 2024. április 18-án rendezik meg. Az ingyenesen látogatható programok célja a logisztikai terület népszerűsítésén túl, a szektor aktuális trendjeinek, kihívásainak és lehetőségeinek bemutatása az érdeklődők számára – olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben.

2024. április 17.

Czomba Sándor: a vendégmunkások aránya alacsony

Magyarország a magyaroké, hazánkban csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. Az új idegenrendészeti törvény és rendeletei is a lehető legszigorúbban szabályozzák a Magyarországon történő tartózkodást a külföldiek számára – emelte ki szerdai közleményében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.