A hét kérdése: munkába állás gyed után


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkavállaló projektmenedzser pozícióból ment el szülési szabadságra. A gyed lejárta után munkába szeretne állni. A munkáltató döntése alapján határozatlan idejű szerződéssel helyettesítik már 2 éve a kismamát. A közvetlen felettese arról tájékoztatott, hogy jelenleg nem tud a visszatérő kolléganőnek azonos pozíciót biztosítani, mert csak egy évvel később számított a munkába állására. Kérhetjük-e a kismamát, hogy munkájához később térjen vissza, amikor a munkáltató tud számára pozíciót biztosítani? Adhat-e a munkáltató olyan munkaterületet a kismamának, amely jelenlegi lakhelyétől jelentős távolságra van?


A munkáltató arról is tájékoztatott, hogy fontolóra veszi a kismama munkaviszonyának megszüntetését is. Jogszerű lehet a felmondás? Jogilag helyes lenne-e a kismama visszavétele utána mérlegelni, hogy kinek a pozícióját szüntessük meg, mivel egy fővel több ember lesz így az osztályon mint ahányra szükség van? – Számítsuk ki együtt a távolléti djíat – jöjjön el szakmai rendezvényünkre 2013. február 27-én!

A gyermekgondozási szabadság lejárta után a munkáltató köteles munkavállalóját továbbfoglalkoztatni, az eredeti munkaszerződése szerint. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 138. § (5a) bekezdése azonban – az általános együttműködési kötelezettséghez is igazodóan – előírja, hogy ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, a megszakítási szándékát előzetesen közölnie kell a munkáltatóval. A munkáltató, ha a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb harminc nap, ha pedig hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb hatvan nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni. Ez az előzetes bejelentési határidő 2013. január 1-jével a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján 30 napra változott [Mt. 133. § (2) bek.].

Ha tehát a munkavállaló bejelenti, hogy a fizetési nélküli szabadságról vissza kíván térni a munkába, a fenti határidők eltelte után a munkáltató köteles eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének. Természetesen nincs akadálya, hogy a felek megállapodjanak, hogy a munkáltató foglalkoztatási nehézségeire tekintettel a munkavállaló eredeti szándékához képest tovább marad fizetés nélküli szabadságon. A munkavállaló kérésére azonban a munkáltató köteles őt újra foglalkoztatni, legkésőbb a fent meghatározott határidő lejárta után.

A munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének az eredeti munkaszerződésben foglalt munkahelyen köteles eleget tenni, az csak a felek közös megegyezésével módosítható (Mt. 58. §). Ha a munkaszerződés tágan határozza meg a munkavégzés helyét, akkor is tekintettel kell lenni a méltányos mérlegelés elvére, így a munkavégzés helyének egyoldalú konkretizálása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat [Mt. 6. § (3) bek.].

Ha a munkaviszony felmondása merül fel, annak valóban nem volna valós indoka a munkakör megszűnése, hiszen a kismama munkaköre jelenleg is létezik, éppen hogy a bővítés szándékával egy újabb státuszt is létrehozott a munkáltató. A felmondás indokolásában tehát valamely más körülményre kell hivatkozni. Olyan követelmény nincs, hogy létszámcsökkentés, átszervezés esetén kötelező lenne az újonnan felvett munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni, ezzel is védve a kismamát, de a leépítéssel érintett munkavállaló meghatározásakor az egyenlő bánásmód követelményét (Mt. 12. §) meg kell tartani.

Felhívom a figyelmüket, hogy bár az új Mt. szerint a munkavállaló csak addig áll felmondási tilalom alatt, ameddig a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van [Mt. 65. § (3) bek. c) pont], de az anyát gyermeke hároméves koráig mindenképpen felmondási korlátozás védi [Mt. 66. § (4–6) bek.]. Ha tehát a kismama munkaviszonyának felmondását veszik fontolóra, erre a védettségre is tekintettel kell lenni.

A kérdést dr. Kártyás Gábor szakértőnk válaszolta meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.