A hét kérdése: munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Adott egy vidéki munkahelyen dolgozó munkavállaló, akit napi 4 órában, általános munkarendben foglalkoztat a munkáltató. A munkáltató döntése alapján a munkavállalót budapesti székhelyére rendelte fel. Az Mt. 53.§. (2.) alapján amennyiben a munkaviszony részmunkaidőre jött létre úgy a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy a 352 órát arányosítani kell. Azonban nem egyértelmű, hogy mi minősül arányosításnak? Jelen esetben a munkavállaló csak évi 22 napot foglalkoztatható így vagy 176 órát. Illetve melyik (nap vagy az óra) az irányadó jelen esetben. Az óraszám csak egyenlőtlen munkaidő beosztás alkalmazásakor vehető figyelembe?
 

A szóban forgó szabály szerint a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 53. § (2) bekezdés]. Ha a munkavállaló napi négy órás részmunkaidőben dolgozik, akkor a törvény szerinti – az általános teljes munkaidőt (napi nyolc órát) alapul vevő – időkorlát fele lesz irányadó. A beosztás szerinti munkanapban és az órában meghatározott időkorlát egyenértékű. A munkanapban történő elszámolás azt jelenti, hogy ha a munkavállalót az adott munkanapon a munkáltató a munkaszerződésétől eltérően foglalkoztatja, akkor ez egy nappal csökkenti az adott évben felhasználható 44 munkanapos, illetve azzal arányos időkeretet, függetlenül attól, hogy az adott munkanapon mennyi volt a beosztott munkaidő. Az órás elszámolásnál viszont a beosztás szerinti időtartamot kell figyelembe venni, és annak megfelelően csökkenteni az éves keretet. Az óraszámon alapuló elszámolásnak értelemszerűen csak egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál van jelentősége. Egyenlő munkaidő-beosztás mellett ugyanis minden munkanapra azonos óraszámot oszt be a munkáltató, így nincs különbség az órákban és a munkanapokban történő elszámolás között.

Válaszadó: dr. Kártyás Gábor

---