A hét kérdése: rendkívüli munkaidő


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kollektív Szerződés alapján a dolgozók éves munkaidőkeretben dolgoznak. Rendkívüli munkaidőként max. 300 óra rendelhető el (KSz alapján) . Megállapodhat-e a dolgozóval a munkáltató egyénileg pld. 400 óra rendkívüli munkaidőben. Ez a megállapodás (amennyiben lehetséges) megtehető-e év közben, amikor a munkáltató azt látja, hogy a KSz-ben foglalt korlátot nem tudja betartani? Mely jogszabályi hivatkozások egymásra épülése teszi a fentieket lehetővé (amennyiben lehetséges)?


A rendkívüli munkavégzés ellenértéke a felek megállapodása alapján valóban nem építhető be az alapbérbe, de a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék fizethető átalány formában is [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 145. §]. Ehhez tehát nem kollektív szerződés szükséges, hanem a munkáltató és a munkavállaló megállapodása. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a felek felemelhetik az adott hónapban beosztható munkaidő mértékét, hanem azt, hogy a munkavállaló – a tényleges teljesítéstől függetlenül – egy bizonyos átalány összeget minden hónapban megkap a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék jogcímén. Felhívjuk a figyelmet, hogy csak a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék fizethető átalány formájában, de az erre az időszakra járó alapbér nem. Azt minden esetben tételesen el kell számolni [Mt. 139. § (1) bekezdés].

A munkaügyi compliance audit

A kötet a vállalatok adminisztratív funkcióinak munkajogi, menedzsment, szakmai, és más vonatkozó piaci előírások alapján történő vizsgálatához nyújt segítséget.

Megrendelés >>

A kérdésben idézett Mt. 156. § (1) bekezdés a) pontja arra utal, hogy a havibéres munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén minden hónapban az alapbérére jogosult, függetlenül attól, hogy az adott hónapra hány órára volt beosztva. Így például, ha a kéthavi munkaidőkeret első hónapjában 200 órát, a másodikban 120 órát teljesít, akkor is mindkét hónapra az alapbére illeti meg. A ténylegesen teljesített és az egyes hónapokra kifizetett óraszám közötti különbség a munkaidőkeret zárásakor számolandó el [Mt. 156. § (2-4) bekezdés].

Válaszadó: Dr. Kártyás Gábor

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el [Mt. 135. § (3) bek.].

Munkaügyi és tb-nyilvántartás, adatszolgáltatás 2014

Bizonytalan az új szabályok alkalmazásában? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak Farkasné Gondos Krisztina OEP osztályvezetőnek, dr. Kártyás Gábor munkajogásznak és dr. Kovács Ferenc adószakértőnek – jöjjön el 2014. március 20-án szakmai konferenciánkra

Ízelítő a tematikából:

  • A bejelentési szabályok módosulásai
  • A bevallások változásai, különös tekintettel a járulékbevallásokra
  • Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség
  • A munkaidő-nyilvántartás törvényi követelményei
  • A szabadság és egyéb távollétek kezelése a nyilvántartásban

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

A munkaszerződés főszabály szerint ugyan eltérhet a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól – így a kollektív szerződéstől is –, de csak a munkavállaló javára. A törvény azonban azt is hozzáteszi, hogy az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni (Mt. 43. §).

A rendkívüli munkavégzés éves keretét felemelő munkaszerződés ugyan a munkavállaló hátrányára térne el a törvénytől, ám ha ezzel összefüggésben a munkavállaló más előnyt kap – például magasabb túlórapótlékot, több szabadidőt a túlóra után, stb. – ez összességében a munkavállaló javára szolgáló eltérés lehet.

Az új Ptk.: amit egy munkajogásznak tudnia kell – szakmai előadássorozat

Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! A teljes előadássorozat ára magában foglalja az áprilisban megjelenő új Kommentár a Munka törvénykönyvéhez című kiadványt.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és a teljes előadássorozatra jelentkezés itt

Ezzel a megoldással elvileg lehetséges lenne az évi 300 óra feletti túlóra elrendelése.

Egyelőre nem tudjuk, hogy a bírói gyakorlat mennyiben lesz elfogadó a fentiekhez hasonló eltérések kapcsán, illetve az ilyen eltérések pontosan mikor jogszerűek.

Mivel a törvény a kollektív szerződés számára is kógens felső határt szab a rendkívüli munkaidő éves mértékére, véleményem szerint ezt munkaszerződésben sem lehet átlépni, még az ezzel összefüggésben adott egyéb előny mellett sem.

Válaszadó: Dr. Kártyás Gábor. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.

2024. szeptember 27.

Előkerült egy OECD jelentés a tervezett nyugdíj-változtatásról

Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét. A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.

2024. szeptember 27.

KSH: egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és munkanélküliek száma

2024 augusztusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezerrel, 4 millió 748 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).