A hét munkaügyi kérdése: bérpótlék


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jár-e bérpótlék akkor, ha a munkavégzés rendszeresen a munkanapokon 22 óra után, de 23 óra előtt (pl. 22.45-kor) fejeződik be? Össze kell számítani a napi 45 perceket vagy ezeket figyelmen kívül kell hagyni?


A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 141. § (1) bekezdése szerint a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.

A (2) bekezdés értelmezi a rendszeres változás fogalmát.

Eszerint az (1) bekezdés alkalmazásában a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.

Pótlékra jogosult a munkavállaló tehát, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdete rendszeresen változik és a műszakpótlékra jogosító időben (18 óra és 6 óra között) végez munkát.

Ha pedig a munkavállaló munkavégzésének tartama csak részben esik a műszakpótlékra jogosító időre, a munkavállalót a pótlék arányosan illeti meg. A műszakpótlék mértéke 30%.

A kérdést dr. Mányai Nóra szakértőnk válaszolta meg.

Októbertől megújul a Lex HR!

Bővebb tartalommal, 48 színes oldallal, változatlanul magas szakmai színvonalon!

Lapozzon bele >>>


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Április 18-án rendezik meg a Logisztika Napját

A hazai ellátási lánc szakma egyik legnagyobb, országos eseménysorozata a Logisztika Napja, mely idén 2024. április 18-án rendezik meg. Az ingyenesen látogatható programok célja a logisztikai terület népszerűsítésén túl, a szektor aktuális trendjeinek, kihívásainak és lehetőségeinek bemutatása az érdeklődők számára – olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben.

2024. április 17.

Czomba Sándor: a vendégmunkások aránya alacsony

Magyarország a magyaroké, hazánkban csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. Az új idegenrendészeti törvény és rendeletei is a lehető legszigorúbban szabályozzák a Magyarországon történő tartózkodást a külföldiek számára – emelte ki szerdai közleményében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.