A kollektív szerződés lehetőségei közalkalmazotti területen
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A közalkalmazotti törvény hatálya alatt kötött kollektív szerződés nem lehet jogszabállyal ellentétes. Ugyanakkor, kivételesen a jogszabályok adhatnak felhatalmazást, hogy tartalmuktól a kollektív szerződés eltérjen. Ennek az általános felhatalmazó rendelkezésnek az értelmezése azonban számos kérdést felvet, amelyek meglehetősen aggályos válaszokhoz vezetnek.
A kollektív szerződés eltérése a Kjt.-től
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 13. §-a szerint, a kollektív szerződés a Kjt.-től és a Kjt. felhatalmazása alapján kiadott rendeletek előírásaitól eltérhet, ha az eltérésre ezek a jogszabályok kifejezett felhatalmazást adnak. Így például, a kollektív szerződés a Kjt.-hez képest hosszabb, de legfeljebb nyolc hónapos felmentési időt állapíthat meg, vagy előírhatja, hogy a munkaközi szünet (részben) a munkaidő része. Kollektív szerződés több díjazási formáról is rendelkezhet, így illetménykiegészítésről, nyelvpótlékról, munka- és formaruha juttatásról, vagy keresetkiegészítésről. Végrehajtási rendeletek az egyes pótlékok meghatározása tekintetében is adhatnak felhatalmazást a kollektív szerződésben való szabályozásra.
Minden egyéb, a törvényben tételesen nem nevesített esetben a kollektív szerződés nem térhet el a Kjt. rendelkezéseitől. Annak viszont nincs akadálya, hogy a jogszabályokban nem rendezett kérdéseket a kollektív szerződés szabályozzon. Például, megállapíthatja a rendkívüli felmentés közlése előtt a kötelezettségszegés kivizsgálásának rendjét.
A rendelkezés idáig világos. Semmis tehát a kollektív szerződés azon kikötése, amely erre vonatkozó felhatalmazás nélkül tér el a Kjt. vagy a végrehajtási rendelet szabályaitól.
A kollektív szerződés eltérése a Munka Törvénykönyvétől
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénytől (a továbbiakban: Mt.) való eltérés tekintetében a Kjt. ellentmondásos szabályt tartalmaz. Az Mt. szerint a kollektív szerződés – eltérő rendelkezés hiányában – a II. és a III. Részben foglaltaktól eltérhet [Mt. 277. § (2) bekezdés]. Ez azt jelenti, hogy főszabály szerint a kollektív szerződés az Mt.-hez képest a munkavállaló javára és hátrányára is eltérhet. A kivételeket az Mt. az egyes fejezetek végén az „Eltérő megállapodás” cím alatt határozza meg, és pontosan rögzíti, hogy az egyes témakörök kapcsán mely szabályok kógensek (eltérést nem engedőek) és melyek relatív diszpozitívak (amelyektől csak a munkavállaló javára lehet eltérni).
A Kjt. ezt a rendszert azonban felborítja. Úgy rendelkezik, hogy a közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 277. § (1) és (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kollektív szerződés az e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek előírásaitól akkor térhet el, ha az eltérésre ezek a jogszabályok felhatalmazást adnak (Kjt. 13. §). Láthatóan, a Kjt. csak a Kjt. és végrehajtási rendeletei tekintetében tartalmaz eltérő rendelkezést az Mt. 277. §-ához képest. Arról viszont nem rendelkezik, hogy az Mt. közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó szabályaitól hogyan térhet el a kollektív szerződés.
Ebből következően, az Mt. és a kollektív szerződés viszonyára a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál is az Mt. 277. § (2) bekezdés irányadó. Azaz, az Mt. II. és III. Részében foglalt szabályoktól a kollektív szerződés eltérhet, mégpedig ellenkező rendelkezés hiányában akár a közalkalmazott javára, akár a hátrányára. Problémát jelent viszont, hogy a kógens és csak a munkavállaló javára eltérést engedő Mt. szakaszokat felsoroló paragrafusok alkalmazását a Kjt. két kivétellel kizárja (ez a munkaidő és a munkáltatói jogutódlás). Például a munkaidő szabályok tekintetében a kollektív szerződés a közalkalmazotti munkáltatónál is csak úgy térhet el az Mt.-től, mint a versenyszférában, hiszen a speciális eltérési szabályokat tartalmazó 135. § (1)–(3) bekezdését alkalmazni kell. Ezzel szemben a munka díjazására vonatkozó rendelkezéseknél nincs megszorítás, mivel a kógens és relatív diszpozitív szabályokat felsoroló 165. § a Kjt. hatálya alatt nem alkalmazandó [Kjt. 80. § (1) bekezdés].
Rugalmasabb az Mt., mint a Kjt.?
A fentiekből következően, az Mt. a kollektív szerződés szempontjából a munkáltató személyében bekövetkező változásra és a munka- és pihenőidőre vonatkozó fejezetek kivételével teljes egészében eltérést engedő szabály. Ez azt jelenti, hogy miközben a közalkalmazotti jogviszony speciális szabályait megállapító Kjt. (és minden végrehajtási rendelete) kógens, az általános szabályokat tartalmazó Mt. diszpozitív. Így lényegi munkajogi garanciák is eltérést engedőek. Például, míg a Kjt.-ben szabályozott felmentési védelmektől nem lehet eltérni, addig az Mt. szerinti felmondási tilalmak kollektív szerződésben akár teljesen ki is zárhatóak. Egy másik példa: a Kjt. szerinti illetménypótlékoktól csak a közalkalmazott javára lehet eltérni, de az Mt. szerinti pótlékok megint csak kizárhatóak a kollektív szerződésben.
Egy javítandó hiba
Noha véleményem szerint ez a megoldás teljesen indokolatlan, a jogszabály szövegéből nem vonható le más következtetés. Ez olyan koncepcionális hiba, amit a jogalkotásnak mindenképpen orvosolnia kellene, vagy azzal, hogy a Kjt. világosan kimondaná, hogy a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató kollektív szerződése az Mt.-től is csak kifejezett jogszabályi felhatalmazás esetén térhet el, vagy azzal, hogy miközben az Mt. 277. § (2) bekezdés továbbra is alkalmazandó marad, az eltérő megállapodásokról rendelkező szakaszok is irányadóak lennének a közalkalmazotti jogviszonyra is.
