A minimálbér-emelés miatt nőttek a keresetek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szeptemberben 13,6 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ezzel negyedik hónapja haladja meg a 13 százalékot az átlagkeresetek éves emelkedési üteme. 


A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.

A jutalmak, prémiumok és más egyszeri kifizetések második hónapja húzták fölfelé a növekedést, szeptemberben 40,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, de a rendszeres fizetések is 12,4 százalékkal emelkedtek. A költségvetési szférában 161,8 százalékkal magasabbak voltak a rendkívüli kifizetések, míg a rendszeres juttatások 13,2 százalékkal emelkedtek, így az átlagkereset 18,2 százalékkal volt magasabb a tavaly szeptemberinél. A költségvetési szférában április óta nagyobb a rendkívüli jutalmak növekedési üteme a rendszeres bérekénél. 

A vállalkozásoknál 11,7 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset, a rendszeres jövedelmek 12,1, és a prémiumok 2,1 százalékos emelkedésének eredőjeként.

A szeptemberi 2,5 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 10,8 százalékkal emelkedtek egy év alatt. 

Szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél  292 900 forint volt. Az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 194 800 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 202 700 forintra becsülhető.

Az iparban átlagosan 11,9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek és a bruttó bérek 303 ezer forintot tettek ki, az építőiparban 224 ezer forint volt a szeptemberi bruttó átlagkereset, 13,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál.    

 

A legmagasabb bruttó átlagbér a pénzügyi, biztosítási szektorban volt 520,6 ezer forint volt 9,6 százalékos emelkedéssel, de az infokommunikáció területén alkalmazottak átlagkeresete is megközelítette a 492 ezer forintot az átlagosnál alacsonyabb,10,4 százalékos növekedéssel.  

Az állami szektorban a közigazgatás, védelem terén és a kötelező társadalombiztosításban dolgozók bruttó bére 22,6 százalékkal emelkedett egy év alatt és elérte a 241 ezer forintot. Az oktatásban 295 ezer forint volt az átlagbér, 7,4 százalékkal több a tavaly szeptemberinél, az egészségügyben  4,4 százalékkal nőttek bérek 279 ezer forintra. 

Az év első kilenc hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete 290 900 forint volt 12,8 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához hasonlítva. A családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 193 400 forint volt, szintén 12,8 százalékkal több éves összevetésben. A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,4 százalékos növekedése mellett a reálkereset 10,2 százalékkal emelkedett.

Idén a kétgyermekes családoknak nyújtott családi adókedvezmény emelkedett, ami befolyásolta a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 201 300 forintra becsülhető. 

Szeptemberben az alkalmazásban állók létszáma 39 ezerrel volt nagyobb az egy évvel korábbinál és 3 millió 29 ezret tett ki. A vállalkozások 51 ezerrel (2,6 százalékkal) több embert foglalkoztatnak, a közszférában alkalmazottak száma 35,5 ezerrel (4,5 százalék csökkent). A közfoglalkoztatottak száma 47,5 ezerrel kevesebb volt a tavaly szeptemberinél, nélkülük számolva a közszférában 9300-zal dolgoztak többen az egy évvel korábbinál.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

MASZSZ: csak úgy jön ki a matek, ha 2027-re 500 forint lesz az euró

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható az Adó Online közleményben.

2024. október 8.

A munkáltatói utasítás írásba foglalása

A munkavégzés során gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkáltató által közölt utasításokat minden esetben szükséges-e írásban rögzíteni vagy elegendő, ha azok csak szóban hangzanak el. A szóbeli utasítás sokszor kézenfekvőbb, kevesebb adminisztrációval és ráfordított idővel jár, mintha a munkáltató mindent írásban rögzítene. Azonban mind a szóbeli, mind az írásbeli utasítási formának megvannak a maga előnyei és hátrányai a munkaviszony keretein belül, így minden helyzetben megtalálható a megfelelő forma.

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.