A minimálbér emeléséről már most megkezdődnek a tárgyalások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az infláció tragikus helyzetbe hozza a legkisebb keresetűeket, ezért már jó ideje nem kérdés, hogy kizárólag kétszámjegyű emelés jöhet szóba – áll a Szakszervezeti Szövetség közleményében.

Érdemi, konkrét számokat is tartalmazó egyeztetést vár a jövő évi minimálbér emelésről a Magyar Szakszervezeti Szövetség a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) Monitoring Bizottsága holnapi, október 12-ei ülésén. Az infláció tragikus helyzetbe hozza a legkisebb keresetűeket, ezért már jó ideje nem kérdés, hogy kizárólag kétszámjegyű emelés jöhet szóba. A vita mindössze a mértéken lehet – írja közleményében a MASZSZ.

A MASZSZ tagszervezeteinek tapasztalata szerint már az eddigi infláció is végtelenül nehéz helyzetbe hozta a munkavállalókat, a dinamikus pénzromlás pedig még az egyes munkahelyeken megszerzett évközi kompenzációt is elviszi, sőt túlszárnyalja. Az már jó ideje nem kérdés, hogy a minimálbéreket kétszámjegyű mértékkel kell emelni úgy, hogy az a jelenleg 20 százaléknál tartó infláció ellenére is megőrizze a vásárlóértéket. A forint ilyen mértékű elértéktelenedése minden magyar állampolgárt a korábbinál lényegesen nehezebb helyzetbe hoz, ám a legkisebb keresetű munkavállalók és családok megélhetését egyenesen tragikusan érinti – érvel Zlati Róbert. A MASZSZ elnöke reméli, hogy a VKF Monitoring Bizottság holnapi – október 12-ei – ülésén megkezdődnek az érdemi, már az inflációhoz igazított béremelési százalékról való tárgyalások. Ezen az ülésen már nem kerülgethetjük tovább a forró kását, nem ködös jövőről, hanem a sürgető valóságról, az egyre súlyosabb megélhetési válságról és annak megoldásáról kell egyeztetnünk, konkrét százalékok ismeretében – szögezte le az elnök.

Forrás: MASZSZ sajtómeghívó


Kapcsolódó cikkek

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.

2024. szeptember 27.

Előkerült egy OECD jelentés a tervezett nyugdíj-változtatásról

Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét. A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.

2024. szeptember 27.

KSH: egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és munkanélküliek száma

2024 augusztusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezerrel, 4 millió 748 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).