A Munka Törvénykönyve szeptemberi módosításai

Szerző: Szörényi Marianna
Dátum: 2020. szeptember 2.
Címkék:
Rovat: ,
2020. január 1-jével bővült az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak köre, bevezetésre került az örökbefogadói díj, ami mellett akár teljes munkaidőben is folytatható keresőtevékenység.

A 150. sz. Magyar Közlönyben kihirdetett, az örökbefogadások elősegítésével összefüggő módosításáról szóló 2020. évi LXV. törvény 2020. szeptember 1-től lép hatályba, és tizenhárom törvényt módosít – többek közt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (Mt.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (Ptk.) is.

A Mt. 55.  § kiegészül a (3) bekezdéssel, továbbá az (1)  bekezdése egy ponttal, miszerint:

„A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól:

a  jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában – az  örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából – évente legfeljebb tíz munkanapra” – ettől a rendelkezéstől a vezető munkaszerződése sem térhet el. Említett esetben a munkavállalót a kérésének megfelelő időpontban – az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, a kiállításától számított 90 napon belül – kell mentesíteni. Az igénybevételről a munkavállalónak legalább 5 munkanappal korábban tájékoztatnia kell a munkáltatót.

Fenti rendelkezésekhez igazodva, az említett 10 munkanap a szabadság számításának szempontjából munkában töltött időnek minősül, továbbá erre az időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.

A Ptk. módosításai főképp az örökbefogadó szülőket érintik, szakmai szemmel kevéssé van kihatással például a tb és bérügyintézők munkájára, ugyanakkor röviden áttekintjük, hiszen a változtatás szükségszerűvé válhatott.

A Ptk. 4:121. § (1) bekezdése kiegészül:

Örökbefogadó az a huszonötödik életévét betöltött, cselekvőképes személy lehet, aki a gyermeknél legalább tizenhat évvel, legfeljebb negyvenöt évvel idősebb, és személyisége, körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására. Három év feletti gyermek örökbefogadása iránti kérelem benyújtása eseten az örökbefogadás a gyermek érdekében abban az esetben is engedélyezhető, ha az örökbefogadó szülő es a gyermek között legfeljebb ötven év a korkülönbség. Rokoni vagy házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől el kell tekinteni.

A Ptk. 4:124. § (1) bekezdésepedig az alábbiak szerint módosul:

A gyámhatóság a nevelésbe vett gyermeket legfeljebb két évre négy évre örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha a szülőjének szülői felügyeleti joga nem szűnt meg és a szülő önhibájából

  • gyermekével egy éve nyolc hónapja nem tart rendszeres kapcsolatot vagy fél éven három hónapon át semmilyen formában nem tart kapcsolatot, illetve életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt a nevelésbe vétel nem szüntethető meg; vagy
  • lakó- és tartózkodási helyét az új lakó- és tartózkodási helyének hátrahagyása nélkül megváltoztatja, és az annak felderítésére irányuló intézkedések hat hónapon három hónapon belül nem vezetnek eredményre.

Az (1) bekezdés a) pontja esetén az örökbefogadhatóvá nyilvánítás jogkövetkezményére a szülőt az ideiglenes hatályú elhelyezést és a nevelésbe vételt elrendelő határozatban figyelmeztetni kell.


Kapcsolódó cikkek:


Elbocsátások jönnek a jegybank szerint
2020. szeptember 24.

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Inflációs jelentése szerint az infláció éves mértéke 2022-ben eshet vissza 3 százalékra, idén és jövőre még kevéssel meghaladhatja a 3,5 százalékot; a gazdaság teljesítménye is 2022-re térhet vissza a korábbi szintre.

A rendkívüli munka ára
2020. szeptember 22.

Sok esetben a munkáltatók a rendkívüli munka munkabérben való megfizetése helyett lehetőséget adnak azok „lecsúszására”, az egyenértékű szabadidő biztosítása önmagában azonban nem teljesíti a követelményeket.